Az egész évi kerti munkákhoz, bemelegítésként a felengedett gyepet vasvillával alaposan meg lehet szurkálni. Ez a szellőztetés sokat segít a mohák elleni harcban és javítja a talaj vízelvezetését. Régebben ilyenkor már műtrágyázták a füvet, a korszerű, vízben oldékony műtrágyák idején, erre még bőven ráérünk.

Az erikák, csarabok, vagy callunák lassan növő apró hangafélék, árvácskák, díszkáposzták, kövirózsák is változatos téli szépségek, és sok varjúháj is teljes levéldíszben éli túl a telet. Az örökzöldeket és a télen is virágzó növényeket öntözni kell. Aki a balkonon, kertben hagyott edényei alatt ott hagyta az alátétet, vegye ki, vagy csak fordítsa meg és úgy állítsa vissza a cserepet. Így a felesleges víz kifolyhat. Télen ugyanis az edényben maradó pangó víz megfagyhat, tönkreteszi a cserepet és a növényt. Még számítani lehet hóesésre is, ezért az alacsony téli dísznövényekre érdemes fenyőgallyat tenni, amit később, a rárakódott hóval együtt le kell szedni. A lassan olvadozó hó alatt a kényesebb növények elpusztulhatnak. Ha nincs fenyőgally, akkor érdemes seprűvel, finoman eltávolítani a havat.

A fák, cserjék, örökzöldek többsége nem díszlik teljes pompájában metszés nélkül. A metszés olyan, mint a növényvédelem: nem megtanulhatatlan tudomány. Ismerni kell hozzá a növény külső és a belső igényeit, tulajdonságait, és aki hibázik, súlyos árat fizethet, mert az igyekezet ellenére dísztelen marad a kert.

Azokban a kertekben, amelyekben viszonylag szűk helyen találhatók cserjék, fák, időszakonként szükség van a föld feletti részek alakítására. Az utcai sorfák is hálásak, ha időnként létrára másznak és a sűrítő ágak közül néhányat kifűrészelnek. A kerítésen túllógó gallyakat is le kell nyisszantani, hogy ne akadályozza a járdán járókat. Hivatalosan 240 centi magasságig a járda teljes szélessége a gyalogosoké.

A gyümölcsükért, virágjukért, formájukért nevelt növények sem lehetnek meg rendszeres metszés nélkül. A legtöbb növény fő metszésének ideje a tél vége. A munka elvégzésére, lehetőleg fagymentes napot válasszanak. Ilyenkor kellemesebb a szabadban dolgozni, de vannak, akik úgy gondolják, hogy a növénynek is jobb. A kert díszfáinak metszésére általában a mostani idő a legalkalmasabb. Vannak olyan fák – például vadgesztenye, kőris, dió vagy a berkenye –, amelyek nehezen újulnak meg, ezért ezeket kockázatos metszeni. Nem kell metszeni azokat a fákat sem, amelyek maguktól is kevésfelé ágaznak, vagy erőteljes vastag hajtásokkal növekednek. Ilyen a szivarfa, a szömörce. Szintén csak a legvégső esetben szabad metszeni, s csak az elszáradt vagy sérült hajtásokat szabad eltávolítani a bükk, gyertyán, magnólia, nyír, tölgy koronájából.

Okos metszéssel különleges növények nevelhetők a cserjék többségéből. Van azonban néhány alapszabály, amelyet érdemes betartani. Kíméletes ollókezelést igényel a legtöbb örökzöld, a boroszlán, az erikák többsége, a japán juhar, a sárga cserszömörce, az oltott orgona, a perzsa csodafa.

A metszést igénylő cserjék esetében a vágás időpontját meghatározza a virágzási idő is. Tél végén és kora tavasszal az idén növő hajtásokon virágzókat kell metszeni, ilyen például a nyári orgona. A tavasszal virágzókat (aranyvesszőt, orgonát), csak virágzás után szabad megmetszeni, különben elmarad az idei virágzás.

A fás szárú gyümölcs és a dísznövények rendszeres metszésére szükség van, mert nélküle a korona belsejében a napfény hiánya miatt a hajtásnövekedés gyengül, majd megáll.

A jövő héten a saját palántanevelésről írunk.

A havas időmeg sem kottyan a díszkáposztának A szerző felvétele