Milyen gyakran és hogyan, mennyi vízzel öntözzek? A kérdés megkésett, főleg akkor, ha már lankad a levél, kornyad a növény, ami akár visszafordíthatatlan károkra is utalhat. Több szobanövény pusztulását okozza a túlzó vagy a helytelen öntözés, mint a kiszáradás. A huzat, a kevés vagy éppen a túlzottan sok víz, tápanyaghiány és némelyik gombabetegség közel azonos tünetekkel figyelmeztet. Ezért nehéz a környezet és az ápolási ismeretek nélkül a foltos, száradó végű levelekről beküldött fényképekről megállapítani, hogy pontosan mi okozza a bajt.

A lankadó levelek és a tartását vesztő szár a nedvesség hiányára utaló első figyelmeztetés, a következő, ha a levelek fakulnak, sőt áttetszővé is válhatnak, a bimbók zsugorodnak vagy beszáradhatnak.

Ilyenkor egy gyors öntés sokat segíthet. Általában reggel kell öntözni, s akkor, ha a növények többségénél a földfelszín kézzel érintve száraz, vagy a cserép túlságosan könnyűnek tűnik. A nagyobb termetű vagy méretre ugyan kicsi, de olyan nagy levelű növény, mint a törpebanán, sok vizet párologtat, ezért ezeket bőven kell öntözni. Sok nedvességet igényelnek az aktívan növekvő, nagy levelű, mocsári, száraz helyiségben álló növények is. A legtöbb szobanövény ellensége a padlófűtés, ami olyan, mintha állandó forró huzatban állnának. Ha nincs mód máshol elhelyezni őket, akkor érdemes alájuk helyezni egy minél nagyobb, jó hőszigetelő lapot. A megoldás nem tökéletes, de mégis segíthet.

Kényszerű kompromisszumot kell kötni az ablak közelében elhelyezett radiátorokkal is, hiszen ilyenkor a fény és a meleg együtt van. Általában a melegből jut több, vagyis az ilyen helyre kényszerülő, pihenő növény visszafogottabb életfolyamataihoz túlságosan magas a hőmérséklet, ami a kelleténél aktívabb életre serkentheti. Ha ehhez még vizet is kap, akkor megzavarodik a biológiai órája, s a kevés téli fényben növekedésbe kezd, ami gyengíti a növényt. Segíthet, ha a sötétebb, de hűvösebb helyre kerülnek, vagy párásítással próbáljuk hűteni őket.

Aki nem ismerte ki növénye nedvességfogyasztási szokásait, annak az öntözés tervezésekor fi gyelembe kell vennie azt is, hogy ugyanannak a növénynek, világos, meleg helyen akár ötven százalékkal is több vízre van szüksége, mintha sötétebb, hűvösebb helyen él.

A kisebb levelű növények kevesebbet párologtatnak, ahogy a kemény levelűek is. A kaktuszok, pozsgások, húsos levelűek az előbbiekhez képest aszkéták. Az ilyenek többségének gyors halálát okozhatja egy-egy öntözés.

Ha a növény nagyon kiszáradt, akkor érdemes a mosdóba, mosogatóba vagy kádba eresztett vízbe alámeríteni. Ilyenkor ugyanis annyira kiszáradt a föld, hogy a kannás öntözés során a talajszemcsék képtelenek megkötni a vizet, az egyszerűen átszalad a cserépen. Általában felülről kell öntözni, a legtöbb növény azt kedveli, ha úgy kap vizet, hogy a nedvesség a leveléhez nem ér. Mások elviselik az esőszerű locsolást és azt is, ha áll a víz az alátétben. A nedvességpótlás többféle módozatával lehet a növényeket megörvendeztetni. A különböző növénykatalógusok pontosan közlik vagy jelekkel tudatják – ahogy az újonnan vásárolt növények jelzőkéi is

–, az öntözés melyik módozatát igényli. Lehet öntözni felülről. Akinek több növénye van, érdemes – mintegy 1500 forintért –egy talajnedvesség-mérő szondát vásárolnia. Ez pontos támpontot nyújt, piros színnel figyelmeztet az öntözés szükségességére. Nem mindegy, mivel öntöznek. Sok növénynek nem árt a csapvíz. A szerencsésebbek tudnak esővizet gyűjteni. Az esővíztartót ne fedjék le. De vízlágyításra, mésztelenítésre jó megoldás a csapvíz felforralása is.

A jövő héten az olvadás utáni kerti terepszemle során megfigyelendő fontos dolgokról írunk.

A pavóniával nem lehet viccelni A szerző felvétele