Lakásválogatás növényszemmel
A szobanövények megfelelő teleltetéséhez nem kevés szakértelem, növényismeret és szerencse kell. A fő hibát a vásárláskor követjük el, mert a növényeket kellene a lakás lehetőségeihez mérten válogatni. Ezért sem érdemes megfelelő szaktudás nélkül ötletszerűen vásárolni. A szakképzett eladó sokat segíthet, de, ahhoz, hogy pontos kérdést tehessünk fel, ismerni kell az adott hely – ahova a növényt szánjuk – tájolását, a különböző időszakokban a nap járását, a nyílászáró fényáteresztő képességét, a szoba hő- és légjárását. Tudni kell azt is, hogy a kedvelt szobanövényeink többsége eredetileg a trópusi, szubtrópusi flóra aljnövényzetéhez tartozik, ezért nekik kínszenvedéses klíma egy központi fűtéses lakás. Őket ugyan növényházban szaporítják, de genetikai kódjuk szerint ragaszkodnának az eredeti élőhelyükön általában normálisnak tartott egyenletes hőmérséklethez, huzatmentes környezethez és a 12 órás, szűrt megvilágításhoz. Ezek után a szobakertészek dolga látszólag egyszerű, modellezni kell a térítők közötti fauna környezetét. Ha ugyanis a növény nem érzi jól magát, vagy általános élettani veszélyt sejt, változtatja külsejét, szünetelteti fő tevékenységét: a növekedést és a szaporodást, s próbálja csökkenteni kapcsolatát az őt körülvevő elemekkel. Például eldobálja leveleit. A sárguló és levelüket hullató növények a szépségükkel együtt az ellenálló képességüket is elveszíthetik.
A lakás csúfsága a felkopaszodó növény. Különösen akkor szembeötlő ez a hiányosság, ha nagy levelű egyed éktelenkedik valamelyik sarokban. Ha már lehullott a levél, sok mindent nem lehet tenni, bár nem reménytelen vállalkozás a csupasz szárakban esetleg megbúvó alvó rügyeket bimbózásra késztetni.
A szobafenyő (Araucaria) delibb példányai szobanövényként elérhetik a kétméteres magasságot is, de ezek csak csenevész sarjaknak számítanak a Csendes-óceán déli részén fekvő Norfolk-szigeten, ahol őshonos és pompás 60 méteres fává növekednek. Ha jó helyet sikerül találni neki, akkor megtartja összes ágemeletét, ha valami baj van, akkor csak esernyőként a legfelső ágait nevelgeti, a tágas, párás, nem túl meleg helyet kedveli. Ezért, ha azt tapasztaljuk, hogy télen sárgulnak levelei, gyorsan hűvösebb helyet kell neki keresni, s gondoskodni a rendszeres párásításról.
Általában a felkopaszodott szárú növényeken lehet segíteni, ha szoros, de nem háncssérülést okozó elkötözésével próbálkozunk. Erre leginkább a spárga vagy az 1,5-2 milliméteres egyeres, kissémerev, demégis könynyen hajlítható villanydrót a legalkalmasabb. A kötözés után kevéske nitrogénes tápoldatozás a levelek hajtására ösztönzi a növényt. (Télen azonban óvatosan kell tápoldatozni.) Néhány hét múlva kiderül, hogy sikeres volte az akció. Ha viszont a felkopaszodott növény mégsem hajt ki a kívánatos helyen, és a tulajdonos mégis ragaszkodik hozzá, érdemes nagyobb cserépbe tenni úgy, hogy mellé egy kistestvérét ültetjük. Az együtt növekvő idősebb és fiatalabb növény jobban mutat, mint a kopasz virgács.
A szobanövényekkel kapcsolatban a leggyakoribb panasz a levélhullás. A legfontosabb a pusztulást kiváltó okot megelőzni. A citrusféléknél és néhány fikusznál természetes a téli levélvesztés. Vannak levélváltó fajok is, ilyenek a nagy levelű fikuszok, a gumifa vagy egyes szobában élő pálmák. Egy-egy új levél nevelése általában az alsó levél sárgulásával, majd elvesztésével jár. A levélcsere természetes az örökzöldeknél is.
Ahogy a túlságosan nagyra nőtt óriásoknál, így ezeknél a felkopaszodott fikuszoknál is nyugodt szívvel vágják le a felső 4-5 leveles hajtást és gyökereztető oldat vagy por segítségével hajtassák. Ha megjelentek a gyökérbimbói, megnyugodhatnak; biztosan sikerül a hajtatás. Ilyenkor még várni kell 1-2 hetet, s ha megerősödtek a gyökérszálak, akkor óvatosan megfelelő virágföldbe lehet ültetni, s az első időkben gondosan öntözni kell.
A szobában télen, de nyáron is a szellőztetéssel lehet a legtöbb bajt okozni, ezért a legjobb az ajtók, ablakok teljes és rövid ideig tartó nyitása. De szép számmal akadnak olyan növények, amelyek a lakás téli, belső levegőmozgására is érzékenyek. (Attól függetlenül is mozog a levegő a lakásban, hogy nincs egyetlen külső nyílászáró se nyitva.) Ilyenek a fikuszok, krotonok. Ezek levelének csúcsai, szélei barnulnak, sárgulnak, ha rendszeres huzatban állnak.
A jövő héten a téli öntözésről írunk.
