A pécsi lövöldöző eddig nem tett vallomást
A pécsi G. Ákost előre kitervelten, több ember ellen elkövetett emberölés kísérletének vádjával állítja bíróság elé az ügyészség. A vádlott a PTE gyógyszerész szakának első évfolyamára járt, és 2009. november 26-án délben, az egyetem biofizikai intézetében, a tanórán pisztollyal meggyilkolta kaposvári csoporttársát, D. Miklóst, súlyosan megsebesítette egyik diáktársát, valamint az órát tartó oktatót, illetve a folyosón dolgozó takarítónőt. G. Ákos ezt követően az egyetem szomszédos épületébe menekült, majd ellenállás nélkül megadta magát a helyszínre érkező rendőröknek.
A bűntény óta eltelt több mint egy évben a rendőrség többször is kihallgatta G. Ákost, ám a férfi sohasem tett vallomást. A nyomozóhatóság által felkért pszichiáter szakvéleménye szerint a vádlottat személyiségének kóros elváltozása enyhe fokban korlátozta abban, hogy felismerje tettének társadalmi veszélyességét. Ez azt jelenti, hogy G. Ákost a bíróság felelősségre vonhatja tettéért, s ha bűnösnek találják, akkor 10 évtől életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélhetik. Ugyanakkor a szakértő véleményére építve a bíróság akár korlátlanul enyhítheti a vádlott büntetését.
G. Ákost már a gyilkosság estéjén megvizsgálta két pszichiáter, akiknek a férfi elmondta: évek óta depressziótól szenved. Emellett különböző hangokat hall, amelyeknek valódiságát ő maga is kétségbe vonja. Úgy érezte, hogy tizenéves kora óta nincs barátja, és ismerősei a háta mögött kicsúfolják. Attól is tartott, hogy zsidónak nézik, holott ő nem az. Lelki panaszaival több pszichiátertől is segítséget kért, ám komplex kezelést sosem kapott, az orvosok csak antidepresszánsokat írtak fel neki. A bűncselekmény napján is az volt a képzete, hogy társai bántón összesúgnak mögötte, ettől feszültté vált, és háromszor is kiment az óráról a folyosóra. Harmadszorra már pisztolyával tért vissza a terembe, és egyből lelőtte azt a csoporttársát, akiről azt sejtette, hogy leginkább gúnyolja őt, majd válogatás nélkül lőtt mindenkire. Mindamellett a pszichiáterrel folytatott beszélgetés idején már nem volt meggyőződve arról, hogy az órán valóban csúfolta-e őt valaki, s volt amikor azt sem akarta hinni, hogy rálőtt a diáktársaira.
A történethez tartozik, hogy G. Ákos – az egyik pécsi lövészklub tagjaként – legálisan vásárolta és hordta magával pisztolyát. A klubban – ahol egy éve versenyzett – nem tűnt G. Ákos labilisnak, az egyetemen viszont igen, a tragédia előtti napokban több társával is öszszeveszett. Amúgy a férfi rendezettnek látszó, az átlagosnál jobb módú, egygyermekes családban nőtt fel, apja tengerész, anyja hivatalnok.
A bűncselekmény számos kérdésben indított el társadalmi vitát. Sokan azt javasolták, hogy – a hasonló tragédiák megelőzése érdekében – az egyetemeken biztonsági beléptető rendszert kellene kiépíteni azért, hogy fegyvert senki se hozhasson be a felsőoktatási intézményekbe. Ez szóba került a rektori konferenciákon is. Az egyetemek vezetői azonban úgy vélték, hogy egy ilyen rendszer ellehetetlenítené a naponta akár többször is 10–20 ezer diákot beengedő intézmények működését. A tragédia okán több oktatási szakember arról beszélt: szükség lenne újra bevezetni az egyetemeken a szóbeli felvételit, mert azon némiképp képet lehetne kapni a jelentkezők személyiségéről.
A tragédia hatására sokan –köztük politikusok és pszichiáterek – azt sürgették, hogy a sportlövők csak egy sikeres pszichológiai teszt után kaphassanak engedélyt fegyvertartásra. Az erről rendelkező jogszabályt az idén módosították, s egy sportlövő immár akkor kaphat engedélyt fegyvervásárlásra és -tartásra, ha rendelkezik hároméves versenyzői múlttal, s eredményesen átmegy a pszichológiai vizsgán. Ha viszont egy sportlövőnek van már fegyvere, s több mint három éve versenyez, akkor nem kötelezik pszichológiai tesztre, az ő esetében az évenként kötelező sportorvosi vizsgálat deríthet fényt olyan jelekre, amelyek alapján elveszítheti az engedélyét.
A pécsi bűntényre ez év november 26-a óta tábla emlékeztet a PTE biofizikai intézetének falán. A G. Ákos ámokfutását sértettként és tanúként megszenvedő tizenhét egyetemi hallgató több hónapos traumakezelésen esett át. Egy diáklány – részben az átéltek hatására – kimaradt a csoportból, ám az idén ő is újrakezdte tanulmányait.Az a gyógyszerészhallgató, akit G. Ákos életveszélyesen megsebesített, s akiből hétórás műtéttel öt lövedéket távolítottak el, felépült, és kiváló eredménnyel fejezte be az első évet.
A szerdán induló bűntetőper három, egymást követő napján a bíróság a vádlottat, ötvenöt tanút és hat igazságügyi szakértőt hallgat meg. A pert ezt követően elnapolják. Az elsőfokú ítélet – a bíróság szóvivője szerint – tavasszal születhet meg.
