Nicolas Joseph Cugnot francia tüzérkapitány lassúnak és megbízhatatlannak találta a lövegek haladását nehéz terepeken, ezért gőzvontatókra akarta cserélni a lovakat. A gépesítési munkálatokat Gribeau tábornok, a francia tüzérség parancsnoka felügyelte, korábban az ő ötlete volt a hadieszközök alkatrészeinek egységesítése. Cugnot első automobilja 1763-ban készült el, de hatalmas kazánjával is csak 3–4,5 km/órás sebességre és 12–15 perces haladásra volt képes. A szekérre emlékeztető négykerekű jármű működése nehézkes volt, sokszor kellett megállnia, hogy újrafejlesszék a gőzt, ennek ellenére elnyerte a hadvezetés tetszését.

A gőzvontató ötletét Duc de Choiseul hadügyminiszter húszezer frank összeggel támogatta. Cugnot 1769-ben kezdett bele az új gőzvontató elkészítésébe: az egyszerűbb kormányzás miatt háromkerekű konstrukciót választott. A fából készült és négy tonna vontatására alkalmas szerkezetet 1769. október 23-án próbálták ki a párizsi Arsenalnál. A gép két köbméteres kazánjában az alsó harmad volt a tűztér, fölötte képződött a gőz, hajtotta a két – egyenként 62 literes – henger dugattyúját, a váltakozó irányú, egyenes vonalú mozgást kilincsmű alakította forgó mozgássá.

Cugnot gőzvontatójának hivatalos bemutatóján, 1770. november 20-án már a vezérkar néhány tagja is megjelent. Nagyobb kazánjának köszönhetően a második gőzkocsi már közel 10 km/órás sebességgel haladt, de a súlyos tricikli manőverezése még a sokat próbált tüzérkapitánynak is nehezen ment, mert a kormányzott első kereket terhelte a kazán. A kedvezőtlen súlyelosztás megbosszulta magát, az irányíthatatlan gőzszekér az útról letérve a kaszárnya kőfalának ütközött és összetört. A világ első gépjárműbalesetét Moderich grafi kája örökítette meg. Személyi sérülés nem történt, de az eset fészerbe kényszerítette a fék nélküli gépet, ráadásul közben a támogató hadügyminisztert is leváltották.

A világ első gépjárműbalesete: 1770. november 20-án Cugnot tüzérkapitány féktelen gőzszekere kaszárnyafalnak ütközött