Pályaavató az Üllői úton
A megoldás egyszerűbb, mint gondolnák. Az FTC első pályáját az Üllői úton 1911-ben avatták föl, és 1963-ban játszották benne az utolsó mérkőzést (FTC–Diósgyőr 3-0).
1968-ban lebontották, és 1971-ben kezdték építeni helyére az új stadiont. Ezt avatták föl 1974. május 19-én a Vasas elleni meccsel. De az NB I-es bajnoki előtt volt egy Fradi–Vasas öregfiúk-találkozó is, amelyen Novák lőtte az első gólt, majd 4-4 lett a végeredmény.
A „Fradi-történészek” ezt tartják a nyitómeccsnek, nem az ezt követő rangadót, amelyen Bánhalmi János felvétele készült.
A Képmentő sorozatot nézve-olvasva korábban már felidézhették olvasóink, mekkora érdeklődés övezte a hetvenes évek közepén a magyar futballt. Azért ezen a fotón is rácsodálkozhatunk arra, milyen lehetett hétről hétre telt ház előtt játszani a Nemzeti Bajnokság meccseit. A pályára annak idején harmincezren fértek be: egy-egy nézőnek alighanem kevesebb hely kellett, mint manapság, és volt állórész is. 1981-ben a Honvéd ellen 4-2-re elvesztett meccsen 32 ezren zsúfolódtak be bosszankodni, ekkor volt a legtöbb néző itt. Ma már csak ülni lehet, és a telt házat 18 100 néző jelentené. Az Üllői úti létesítmény 2007. december 21-én pontban délben felvette a Fradi 1967-ben aranylabdát nyert futballistájának, Albert Flóriánnak a nevét.
Albert maga hivatalos meccsen nem játszott már ezen a pályán, a megnyitó előtt két hónappal fejezte be pályafutását. (A pályaavató után tíz nappal Székesfehérváron a Jugoszlávia elleni barátságos találkozón negyedórát játszott még, ez volt 75. szereplése a magyar válogatottban.) Érdemes megjegyezni, hogy 16 évet felölelő felnőtt pályafutása során mindig a Ferencváros igazolt játékosa volt. A világhálón találtam egy listát azokról a – legalább tíz idényt végigjátszott – futballistákról, akik soha nem igazoltak el anyaegyesületükből. Összesen hét magyar játékos szerepel rajta, közülük hárman előzik meg: Szusza Ferenc 19, Zámbó Sándor 17 évig játszott az Újpest színeiben, Sárosi György 17 évig volt a Fradi csatára.
És most még egy pillantás a képre: a háttérben látszik a daru, amely egy építkezés fölé nyúlik. Ekkoriban már befejezés előtt állt a GerlóczyGedeon, Südi Ernő és Wagner László által tervezett 23 emeletes torony, amely 88 méter magasságával Magyarország negyedik legmagasabb épülete. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának ad helyet, a hallgatók Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) néven ismerik. 1976-ban adták át.
Mindjárt ideírom, de érdemes előbb megpróbálni kitalálni, melyik három épület magasabb nála az országban.
Tehát?
A legmagasabb hazai épület az esztergomi Szent Adalbertfőszékesegyház. A kripta aljától a kereszt csúcsáig számítva éppen 100 méter. A budapesti Országház kupolájának csúcsa 96 méterre nyúlik, éppen olyan magas, mint a Szent István-bazilika.
Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentő sorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.
