A rózsához nem csak türelem kell
A nemesítők versengése szebb és gyakoribb virágot, különleges színű szirmokat hozott. Aki ilyet választ, jó, ha tudja: a külső megjelenés gyakran háttérbe szorította a betegségekkel szembeni ellenállást, vagyis minél szebb a növény, annál érzékenyebb. A rózsát támadja a lisztharmat, különböző rozsdák és foltosságok, tetvek és darazsak, ezért rendszeres növényvédelmet igényel. Ahol sok a rózsa, érdemesebb egy két–öt literes permetezőt vásárolni, néhány növénynél azonban elég egy kiürült, korábban háztartási tisztítószert tartalmazó kézi spriccelő is.
A rózsatő ültetése más cserjékhez hasonlóan történik. A szabad gyökerű növényeket ajánlott ősszel, a fagyok beálltáig, nagyjából november közepéig telepíteni, a földlabdásokat bármikor lehet ültetni. Mindkét típus telepítési munkái nagyjából egyformák. Az ültetőgödröt a telepítés előtt két héttel ki kell ásni, s gondoskodni kell a trágyázásról. A földlabdásokat nem szükséges a földbe helyezés előtt két-három órát áztatni, s ezek gyökerét nem kell viszszametszeni sem, mint a szabad gyökerűeket. Nem szabad megfelejtkezni az alapos beiszapolásról, mert csak ilyenkor tűnnek el azok a talajhézagok, amelyek a kemény téli fagyok idején a növény pusztulását is okozhatják. Rózsát nemcsak kertben, hanem nagy edényben, teraszon is lehet tartani. A földjét azonban évente kell cserélni, méghozzá a megvásárolható legdúsabbra. Ha ilyen nincs, akkor érdemes szerves trágyával, lassú lebomlású műtrágyával felturbózni. A dézsás ültetéssel azonban meg kell várni a tavaszt.
Az árusoknál és a katalógusokban többféle módon csoportosítják a rózsákat. Lehetnek talajtakarók, nagyvirágú ágyásba valók, bokor-, futó- és vadrózsák. Létezik egy másfajta, élettani csoportosításuk, így a rózsákat külső megjelenésük és virágaik formája alapján osztályozzák. A legnagyobb csoport a teahibrideké. Ezek alacsony bokorrá nőnek, amelyekről elsősorban vázába való szálak vághatók. A floribunda és polyantha fajták a hajtásvégeken folyamatosan több virágot hoznak. A remontans (másodvirágzó) csoportot alkotó fajták a nyár elejétől megfelelő metszéssel egészen őszig hajlandók virágozni. A kúszó növekedésű futórózsák (lehetnek teahibridek vagy floribundák) falak befuttatására, rózsalugasok kialakítására alkalmasak. A cserepes, kisebb virágú, miniatűr rózsák is kiültethetők a kertbe, és apróságukhoz képest a szabadban fantasztikus virágzásra képesek az ellenálló növénykék.
A jövő héten a fagymenekítésről írunk.