Iszapkatasztrófa: 'elmondani nem lehet, hogy milyen volt'
Áldozatokat szedett hétfőn (a kedd reggeli adatok szerint hárman vesztették életüket, köztük két kisgyerek) Magyarország legnagyobb vegyi katasztrófája: kevéssel dél után átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai timföldgyárához tartozó iszaptároló gátja. A gátszakadás miatt – a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakembereinek becslése szerint – 600-700 ezer köbméternyi, erősen maró hatású vörös iszap ömlött ki a tározóból.
A masszaszerű áradat a közeli Torna-patakba került. Emiatt a patakon vegyi anyaggal keveredett árhullám indult el, ami sorra elöntött hat, Ajkától nyugatra fekvő települést, Kolontárt, Devecsert, Somlóvásárhelyt, Tüskevárt, Apácatornát és Kisberzsenyt. Legalább három ember (köztük egy kisgyerek) életét vesztette, hét embert még mindig keresnek, száztízen megsérültek, köztük nyolc tűzoltó. Az Országgyűlés kora este néma felállással emlékezett az iszapömlés áldozataira.
A településekre váratlanul rátörő árhullám óriási pusztítást végzett, az első becslések szerint csaknem félezer ház került víz alá, ráadásul a vörös iszappal keveredett víz önmagában is égési sérülésekhez hasonló sebesüléseket okozott. A legnagyobb károkat a vörös iszappal keveredett árhullám útjába eső első település, Kolontár szenvedte el.
A harmadik osztályos Dominik a kolontári iskola előtt állt, éppen véget ért a tanítás, indulni készült haza, amikor megpillantotta az iszaplavinát. Visszarohant az osztályterembe, és azt kiabálta, hogy „jön valami vörös”. Az osztálytársai közül többen is sírva fakadtak. A tanító néni gyorsan kiterelte a gyerekeket, bezárta a termet, majd felvitte a kicsiket az emeletre. Ott várták meg a tűzoltókat, akik aztán egyesével a hátukon hozták ki a kisiskolásokat az épületből. Az iskolába végül nem tört be a lavina, a lábazat tetejéig ért el a vörös sár.
Az épülettől alig ötven méterre, a falu legmélyebben fekvő pontját azonban elárasztotta az iszap. A Torna-patak medre az óriási mennyiségű mérgező anyagot képtelen volt elvezetni. A sárlavina a patak két oldalán száz-száz méter széles sávban mindent letarolt. A marsbéli táj képét idéző falurészen tucatnyi házat öntött el percek alatt a kéthárom méter magas áradat.
– Azt elmondani nem lehet, hogy milyen volt – idézte fel délután az eseményeket egy 25 év körüli fiatalember, akinek a házát szintén elöntötte az iszap. – Felfutottam a templomdombra, onnan néztem, ahogy a kocsimat feldönti az áradat. Soha nem felejtem el azt a szörnyű hangot, azt a félelmetes robajt, ahogy elvitt a sárlavina mindent, ami az útjába került.
Az áradat levonulása után a kolontáriak a templomdomb környékén gyűltek össze, hogy összeszámolják az áldozatokat. A helyiek órákkal a tragédia után már nem reménykedtek abban, hogy az eltűntek élve kerülhetnének elő az iszapból.
Egy kolontári férfi halálának többen is szemtanúi voltak: ő az autójával be akart menni az elárasztott falurészbe, hogy segítsen a rokonainak, de a kocsijával együtt elragadta, majd betemette a sár.
A katasztrófavédelem és a mentőszolgálat jelentős erőket mozgósított - harminc rohamkocsi, két, úgynevezett tömeges baleseti egység, négy helikopter, négyszáz tűzoltó és polgári védelmi szakember dolgozott a helyszínen -, ennek ellenére hamar kiderült, hogy van, akiken már nem lehet segíteni. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság lapzártánkkor adott tájékoztatása szerint két ember életét vesztette, hét személyt pedig még este is eltűntként tartottak nyilván. A katasztrófa során több mint száztízen megsérültek, közülük tízen súlyosan. Őket a maróanyag miatt égési sérülésekkel ápolják veszprémi, győri és budapesti kórházakban.
Órákkal a katasztrófa után a templom melletti padon egy kisebb csoport vette körül az elárasztott falurészen lakó Erzsi nénit, aki a férjét és a sógornőjét vesztette el. A megtört aszszony a sírással küszködve idézte fel a végzetes perceket.
– Dél volt, épp ebédelni készültünk. A férjem kinézett az ablakon, aztán felugrott, és kiabálni kezdett, hogy jön az iszap. Kirohantunk a ház elé, de akkor már befolyt a kertbe a sár. A férjem meg a sógornőm hátra rohantak a baromfiudvarba meg a disznóólhoz. Ki akarták menteni az állatokat. Kiabáltam nekik, hagyják a fenébe, jöjjenek vissza, de akkor már eltűntek a szemem elől. Bemenekültem a házba, fölmásztam a padlásra. Onnan mentettek ki a tűzoltók.
Tili Károly, Kolontár polgármestere a helyszínen azt mondta: a faluban ötven házat öntött el az ár két méter magasan, az iszapömlés miatt egy ember vesztette életét a faluban. Holczinger László, Devecser leköszönő polgármestere – aki a vasárnap megválasztott utódjával, Toldi Tamással közösen irányítja a mentést – úgy fogalmazott: településükön több tucat házat öntött el a szennyezett víz, de azt, hogy pontosan hányat, még nem tudni. Hozzátette: Devecseren négy közintézményben hoztak létre átmeneti szálláshelyeket azok számára, akiknek a háza lakhatatlanná vált.
A katasztrófa óráiban többször kerestük az ajkai timföldgyárat működtető Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezetőségét, ám a cégnél későbbre ígértek tájékoztatás. A társaság egyik vezetője azonban a megyei lapnak azt mondta: hétfő reggel ellenőrizték a zagytározót, akkor még mindent rendben találtak. Kovács László, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke azt mondta: a történtek okát alapos vizsgálat során tárják majd fel, ám nem kizárt, hogy a hétfői erős keleti szél az esőzések miatt felázott gátra nyomta az iszapot, ezért következett be a tragédia.
A kora esti órákban a Kolontárra érkezett Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette: a rendőrség vizsgálatot indított a gátszakadás ügyében foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt.
A katasztrófa miatt az érintett településeken órákig nem volt gáz, ám a késő délutáni órákra helyreállították a szolgáltatást. A térség ivóvízellátásáért felelős Bakonykarszt Zrt. műszaki igazgatója, Radács Attila érdeklődésünkre leszögezte, hogy a történtek nem veszélyeztetik a vízbázisokat, kutakat. Hozzátette: folyamatosan ellenőrizték az érintett településeken a víz minőségét, ám szennyezést nem találtak.
Töttős Györgyi, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy a közvetlen veszély hétső este megszűnt, a településeken már visszahúzódott a víz, nagynyomású vízsugárral kimosták az iszapot, s elkezdődött a károk felmérése. Szlovák mentők és több segélyszervezet munkatársai is munkához láttak.
A vörösiszap a bauxit lúgos feltárását alkalmazó gyártás mellékterméke. A sűrű massza a legnagyobb tömegben felhalmozódott veszélyes hulladék Magyarországon. Egyebek mellett vas-, alumínium-, szilíciumés nátrium-oxidot, ólmot, illetve kis mennyiségben radioaktív anyagokat is tartalmaz. Az anyag a bőrrel érintkezve maró hatású, a szemet érintkezés nélkül is irritálhatja. Gőzei belélegezve tüdőkárosító, rákkeltő hatásúak lehetnek. Az iszapból évi nyolcszázezer tonnányi keletkezik, a felhalmozott mennyiség tízmillió tonnákban mérhető.
