Lukak helyett lakók kellenének
Beépíthető foghíjtelkek híján a pesti belváros lakáspiacán jelentett igazi lehetőséget a tetőtér-beépítés. A párizsi hangulatú tetőpanoráma és a nagy terasz kialakításának lehetősége, valamint az izgalmas belső terek miatt az új tetőtéri lakások ára az átlag fölé emelkedett, és ott is maradt, ezeket az ingatlanokat még most is körülbelül félmilliós négyzetméteráron kínálják. Az Andrássy út belső részén még ennél is drágábban, ott az egymilliós négyzetméterár sem számít különösnek.
Az új építésű tetőtéri lakásokról jelenleg csak múlt időben lehet beszélni, ugyanis a lakáspiacon elsőként ezek a fejlesztések álltak le. Az építtetőket amúgy is gúzsba köti a lakóközösségektől nehezen beszerezhető hozzájárulás. Szinte gyakorlat, hogy vannak tulajdonosok, akik nem ismernek határokat, és akár a teljes lakásuk felújításához kötik aláírásukat.
A hat belvárosi házban érdekelt Diszkosz 2003 Kft. például feladta, mert – mint azt Jankulovics Tibor ügyvezető elmondta – átlagosan húszból egy lakóval sikerült megegyezniük. A cég ezért most a Római-parton folytatja, de nem tetőtéri lakásokkal, hanem egy tizennégy lakásos, geotermikus energiát is felhasználó, korszerű lakóház megépítésével.
Ugyancsak parkolópályára tette beruházásait az Indotekcsoport. Sellyey Tamás értékesítési igazgató szerint a tetőtéri beépítések divatja 2005 előtt, a kilencvenes évek végétől tombolt. Az akkor elindult fejlesztésekre a keresletet a válság megtépázta, ezért a cégcsoport eddig befejezett két, összesen harminclakásos projektje után beláthatatlan ideig nem kezd újba.
Pedig lenne hol, hiszen negyvenöt terézvárosi lakóház tetőterét birtokolják. Ezek egy részét jó áron, csődbe ment fejlesztőktől és banki portfólióból vásárolták meg, bízva a jövőben. A cégcsoport legalább 300 lakást tud kialakítani a belváros tetején, igaz, a tetemes, rendszerint 12–18 hónapot igénylő előkészítéshez a start gombot még nem nyomták meg.
Budapesten a VI. kerület számít a tetőterek fellegvárának, sok potenciális ottani fejlesztés terve fekszik egyelőre a fejlesztők fiókjában. Az erősen leromlott öreg házak uralta városrész egykori főépítésze, Tétényi Éva, aki a tetőtér-beépítési láz idején, vagyis 1999–2004 között dolgozott a Terézvárosban, ma is úgy látja, hogy a társasházak megújulásának egyik, még nem teljesen kiaknázott lehetőségét jelentik ezek a beruházások. A volt főépítésznek nagy szerepe volt abban, hogy az Andrássy út és környéke megkapta a világörökségi címet, most pedig Esztergom arculatának megszépítésén munkálkodik.
Tétényi Éva úgy látja, hogy a tetőterek még a védett, illetve műemléki környezetben sem okoznak sebeket, ha a városképileg megfelelő építészeti megoldást választják a tervezők. Esztergom főterén például a tetőgerincen végigfutó üvegtető volt a megoldás, az Andrássy úton viszont az utcaképet a befelé nyitott tetőtéri teraszok révén sikerült megóvni. Az elsősorban nagyvárosokban kedvelt beépítések révén azonban nem a lakásszám növelése, hanem éppen a különleges, extravagáns belsőépítészeti megoldások lehetősége lenne a méltányolható cél –fogalmazott az építész. Van olyan félresikerült beruházás is, ahol a kétszintes épület tetején sok apró lakást alakítottak ki, ezért megduplázódott a lakók száma, és tönkrement a kisebb kapacitásra tervezett közműhálózat.
A tetőtéri lakások nimbuszát megkoptatták egyes beruházók is, akik a szigetelésen spórolva télen hideg, nyáron meleg lakásokat hoztak létre. A tető az építkezés során az utolsó lépés, és ekkorra elfogy a pénz, az építtetők itt tudnak még nagyot fogni az elszaladt költségeken – figyelmeztet Nabeel Alyyan, a Lin dab kelet-európai igazgatója. A svéd–magyar cég idén, a természeti katasztrófák nyomán tetőfelújítási programot hirdetett, aminek során nemcsak az árvíz és a jégverés károsultjainak, hanem a hasonló csapást kivédeni igyekvőknek is jelentős árengedményt ad. Kiderült, a magyar tetők kétharmada eleve olyan rossz, elhanyagolt állapotban van, hogy azonnali felújítást igényelne, és nagyon kevés a korszerű anyaggal fedett „korona”. A pala- és az egészségtelen azbesztfedés még mindig az uralkodó, a korszerű, modern anyagok, többek közt a svédacél horganyzott cserepes lemez a magyar ingatlantulajdonosok többségének még drága.
Tipikus, hogy a tető, aminek felújítására a társasházi közgyűléseken sem egyszerű szavazatot gyűjteni, csak akkor kerül a középpontba, ha már lyukas.Még az egyszerű karbantartási munkálatokat sem végzik el sokan, így nemcsak a padlás és a felső lakások, de végső soron az egész ház állapota gyorsan leromlik a beázásoktól. Különös, de az épületfelújítási programok sem állítják középpontba a tető ügyét, sőt többségük nem is terjed ki arra.
