A zöldkerítés ollóval épül - Kert-ész
Zöldkerítést többféle növényből is kialakíthatunk, ám függetlenül attól, hogy konténeres, földlabdás vagy szabad gyökeres egyedekről van szó, a telepítésre az ősz a legalkalmasabb. A nyírt sövényhez türelem kell, hiszen az ilyet alkotó növények jellemzően nem vásárolhatók meg akkora méretben, amiből rögtön kész térhatárolót kapunk. (Aki most ilyen megoldáson töri a fejét, jó ötleteket szerezhet Szigetszentmiklóson, a mától vasárnapig nyitva tartó Hortus Hungaricus szakkiállításon és vásáron a Flora Hungaria nagybani virágpiac területén, ahol a hazai kerttervezők és -építők is bemutatót tartanak.) A legtöbben egyszerűbb drótkerítéssel határolják el a kertjüket, majd közvetlenül e mögé ültetik a növényeket.
Azzal viszont számolni kell, hogy még a gyorsan fejlődő növények esetében is minimum két-három év, amíg a faiskolák szokványos méretéből magyar szemmel kerítésnek értékelhető sövény lesz. Ha már a kívánt méretűek a növények, akkor akár le is lehet bontani a drótkerítést, de ha eleve ez a szándékunk, akkor érdemes a hajtásokat folyamatosan kivenni a kerítésből, ellenkező esetben ugyanis a sövény annyira rá nő, hogy csak a növények komoly sérülésével lehet eltávolítani a drótfonatot.
Egyszerűbb a helyzet a szabad sövényeknél, ilyenkor nem kell egy sorba ültetni a cserjéket, fákat, csak arra kell figyelni, hogy amint elérik teljes nagyságukat, a kerítés felőli részük egy vonalban legyen. Az ilyen növénysor általában a nagyobb telkekre való. A kert szélének beültetéséhez legalább két méter magasra növő cserjék alkalmasak: aranyvessző, fehér-tarka levelű som, hortenzia, japán birs, japán rózsa, jezsámen, korai nyári orgona, korai tamarix, kerti bajnóca, mályvacserje, orgona, ostorménbangita, rózsalonc, sárga levelű hólyagvessző, gyertyán, mezei juhar.
Sokan szeretnének örökzöldből kialakított sövényt, pedig a nyitvatermőkkel sok a gond. (A szárazság, a kártevők és a betegségek, a téli sózás, a tápanyaghiány és a gyomirtó szerek könynyen helyrehozhatatlan károkat okozhatnak a sövényben.) Előnyük lehet, hogy egész évben zárt felületet biztosítanak, ugyanakkor hátrányuk, hogy legtöbbjük nem őshonos Magyarországon, és idővel felkopaszodnak. Bizonyos korlátok között örökzöldekből, tűlevelűekből is kialakítható sövény, ez azonban inkább csak takaró-védő sövénynek javasolható. A hazánkban őshonos közönséges tiszafa viszonylag jól tűri a metszést, és rendkívül dekoratív. A sövényként divatos növények közé tartozik a leylandciprus is, főként gyors növekedése miatt. Idetartoznak még a fenyőfélék és a tuják, valamint a ciprusok. Biztos, hogy az utca díszévé válik a szerb luc sövénye. A Balkánon őshonos ez a karcsú koronájú fenyő, éghajlatunkon jól érzi magát, és kedvezőtlen környezetben is gyorsan fejlődik.
Általában elmondható, hogy nyírt sövényt akkor érdemes telepíteni, ha a kert épített jellegét kívánjuk hangsúlyozni. Vannak olyan növények, amelyekből tökéletesen áthatolhatatlan kerítés alakítható ki, ilyen a keskeny levelű ezüstfa, a tűztövis vagy a narancseper. Leküzdhetetlen akadály nő a vadcitromból is, amely kitelel nálunk, és óriási termésével egzotikus dísze is a kertünknek – csak az a baj vele, hogy nehéz beszerezni, ritka vendég a faiskolákban. És még néhány, a nyírt sövények kialakítására itthon előszeretettel használt néhány növény a teljesség igénye nélkül: babérmeggy, több borbolyafajta, cserjés pimpó, fagyal, húsos som, örökzöld mir tuszlonc, puszpáng, tuja, törpelonc, gyertyán, mezei juhar.
A virágzó cserjékből összeállított sövényekre jellemző, hogy a nyírt sövénynél rövidebb idő alatt érik el a megfelelő méretet. A cserjesorban lehet egyetlen fajt vagy különböző virágzó bokrokat ültetni. Ez utóbbiak növekedésben, virágszínben és a virágzás idejében különbözhetnek egymástól. Célszerű hasonló iramban fejlődő növényeket ültetni, ellenkező esetben ugyanis a gyorsabban fejlődők elnyomják a kisebbeket.
A jövő héten a madárbarát cserjékről írunk.
Nem tud zöld ágra vergődni növényével? Kérjen segítséget a szerzőtől!
czaunerp@nepszabadsag.hu vagy kertesz.nolblog.hu
