A kúszónövényeket sok szép levelükért, virágaikért vagy termésükért tartják, ám a kívánt hatás eléréséhez gondos metszésre van szükség. Vannak, amelyeket a jó kondíció, a tetszetős lombozat kialakításához rendszeresen kell vágni, másokat csak akkor, ha valami baj van, vagy ha más irányba szeretnénk terelni, mint amerre magától fejlődne. Rendszeres metszést – méghozzá a téli nyugalmi időszakban – igényel egyebek mellett a borostyán, a dísz- és vadszőlő, a keleti fafojtó, a kínai lilaakác és a zanót. A metszéskor általában arra kell ügyelni, hogy a nagyon keresztben álló ágakat, karokat ajánlott megkurtítani. Ha már kézbe vették a metszőollót, érdemes arra is odafigyelni, hogy a levágott rész előtti utolsó meghagyott (végálló) rügy ne befelé, hanem a későbbi lombozatból kifelé nézzen. Ilyenkor ugyanis nem sűrűsíti a növényt.

Nyáron az újonnan fejlődő hajtásokat terelgetni kell, hogy a megfelelő helyre kerüljenek. A következő tél végén a megmaradt régi ágakat kell levágni. (Ha több év alatt végzik a megújítást, akkor értelemszerűen anynyi szakaszra kell bontani a vágást, ahány évet szánnak a növény rendbehozatalára.) A levelükkel díszítők rendszeres nyári metszését érdemes a fűnyírás előtt elvégezni, s a nem erős hajtásokat szét lehet teríteni a még le nem vágott füvön – a gép szépen feldarálja a hajtásokat.

Az iszalagokat, a loncokat és a golgotavirágot általában a tél végén kell egyszer – erőteljesen – metszeni. A növények táplálásától függően ezek akár többméteres virágzó hajtásokat is hoznak. Ha nagyon erőteljes a növekedés, akkor nyugodtan csonkítsák, arra azonban ügyelni kell, hogy a levéltövekből előtörő hajtásoknak is legyen támasztékuk, mert ha csak hajladoznak a szélben, akkor előbb-utóbb letörnek. Ha a növény tápanyagban gazdag talajban áll, akkor még az elkövetkező hónapokban is bőven hoz virágot, és építi tovább az új hajtásrendszerét.

A falra kúszó örökzöld borostyán sok mindent kibír. A rövid szívógyökerekkel kapaszkodó kúszócserje, ha a földön halad, legyökeresedik, de a kerítésre is felterelhető, amelyet akár átláthatatlanná is lehet vele tenni. Ha szükséges, akkor lehet a lombozatát gyéríteni. A vadszőlők ugyan télen kopaszok, de tavasztól őszig lombjukkal díszítenek. A borostyánhoz hasonló tekintélyes kort élnek meg. Igaz, kevés, de van télen is díszítő kúszónövény, ilyen a három méterre növő, terpeszkedve kapaszkodó téli jázmin. Virágait januártól áprilisig hozza, de egész télen zöld, csak tavasszal hullajtja leveleit.