Miközben az ingatlanpiacon rendre pangást hoz a nyár, a kiadó lakást hirdető ilyentájt, vagyis a felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárainak kihirdetése után számítanak a legnagyobb forgalomra. A szűkös férőhelyekkel működő kollégiumokból kiszoruló vidéki és külföldi hallgatók minimum egy tanévre keresnek a nyár közepétől bérleményt. Az egyetemi városokban egyöntetűen a két-, esetleg háromszobás, két-három diák által közösen kibérelhető lakások a legkeresettebbek – természetesen az egyetemek és főiskolák közelében.

A minél szerényebb rezsiköltség is fontos szempont, hiszen az albérleti piacon a bérleti díjon felül azt is hagyományosan a bérlő fizeti, és a tanév nagy része a fűtési szezonra esik. A Duna House vezető elemzője, Murányi Ákos elmondása szerint vidéken 30 ezer, de inkább 35 ezer forintos havi díjtól lehet érdemi piacról beszélni, Budapesten viszont inkább az 50 ezret súrolja az elfogadható minőségű és nagyságú, valamint elhelyezkedésű lakásokat magában foglaló kategória. Érdekesség, hogy míg a fővárosban már csak elvétve, vidéken még mindig szóba jöhet a szobakiadás is, ami ez esetben a lakástulajdonossal, és nem a diáktársakkal való együttélést jelenti. A helybeli felnőtt társasága, vagyis a házinéni, esetleg háziúr jelenléte persze sok esetben csak a kiinduló pont, amíg a fi atal nem talál olyan barátokat, akikkel később közösen tud lakást bérelni.

A válság egyaránt átírta a kínálati és a keresleti piacot is. A kiadó lakások között sok újdonsült bérlemény van, zömmel olyanok, amiket a bevételi kényszerbe került tulajdonosok most először akarnak pénzszerzésre használni. Murányi tipikus példaként említi a nemrég gyerekeknek vásárolt, mindeddig üresen álló ingatlanokat, vagy azokat az örökölt lakásokat, amiket egyelőre nem akarnak a jelenlegi alacsony árakon értékesíteni. A jelentősen kibővült kínálat következtében persze az árak, illetve a bérleti díjak is kényszerű lejtmenetben vannak. Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője eklatáns példaként azokat a szép pesti, Váci utcai lakásokat említi, amelyeket korábban százezer forintnál olcsóbban nem lehetett kibérelni, ellenben most 70–80 ezer forintért is hajlandóak kiadni a tulajdonosok. A bérleti díjak az új építésű lakások esetében is csökkentek – derül ki az ingatlan. com saját kutatásából. Nagyjából hasonló arányban: a korábban százezres kategória képviselői 70 ezer forint környékére csúsztak le.

A megduzzadt kínálattal szemben érzékelhető egy növekvő kereslet is, méghozzá a lakásvásárlásra egyelőre vállalkozni nem tudó, vagy nem merő ügyfelek képében. Az Otthon Centrumnál úgy látják, mára a múlté az a hurráoptimizmus, ami nemrég még tarolt, amikor még az az elv volt a meghatározó, hogy az albérleti díj helyett hiteltörlesztést fi zetni jobb. Mivel a vásárlók már nem kétszer, hanem többször is meggondolják, hogy beleugorjanak-e egy több millió forintos hitelbe, sokan tekintik – akár hosszabb ideig tartó – átmeneti megoldásnak a bérlakást. Másrészt az önerő nélküli lakásvásárlási hitel eltűnése a fiatalok nagy részét hitelképtelenné tette, így ők a megfelelő összegű önerő összegyűjtéséig mindenképpen albérletbe (vagy a szülőkhöz) kényszerülnek. A magán bérlakások piacán is kell némi önerő, a két-három havi kaució összegére. Csakhogy a bérbeadók ezen a téren is engedékenyebbek lettek, személyes szimpátia esetén a kaució öszszege akár teljesen le is alkudható, de legalábbis egy hónapra mérsékelhető.

A gyerek és a kutya is egyre kevésbé jelent akadályt, ám a dohányzás még mindig kizáró ok lehet, hiszen a cigarettázó bérlő után szükség lehet egy tisztasági festésre. Ideális esetben a felek meg tudnak állapodni az erkély, vagy a lépcsőház használatában dohányzás céljára, igaz, utóbbi esetben meg a szomszédok szoktak háborogni. A kisgyerekes bérlők ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetben akár hosszú távú partnerek is lehetnek, hiszen a kibővült családnak saját, nagyobb lakást vásárolni sokan nem tudnak most, ezért bérelnek.

A bérlakáskeresések aránya az idén minden hónapban a korábbi évek csúcsszintjén mozgott, vagyis az albérleti piacot most, illetve eddig nem a diákok mozgatták meg, hanem a már dolgozó, de még, vagy már hitelképtelen felnőttek. Az ingatlan.com adatbázisa szerint az első fél évben az ingatlankeresők 14–16 százaléka nem eladó, hanem kiadó lakást kutatott a portálon, ami óriási arányeltolódás az előző évekhez képest. Korábban tíz keresőből csak egy vadászott kiadó lakásra, a többiek mind az eladó ingatlanokat fürkészték, nyilvánvalóan a vásárlás szándékával.

A nagyobb kereslettel párhuzamosan megugrott kínálat az albérleti díjak tízszázalékos csökkenését eredményezte. A vidéki nagyvárosokban ezer forint az átlagos bérleti díj négyzetméterenként, míg a kisebb településeken az árak 200–300 forintról indulnak. Budapesten 1,5–2 ezer az átlagos négyzetméterár, de a szórás itt is jelentős.

Beköltözés. A diákok minimum egy tanévre keresnek albérletet