Megvan a szexuális vonzódásért felelős gén

Nőstény egerekben felfedeztek egy olyan gént, mely a szexuális beállítottságot szabályozza. Ha a gént hatástalanítják, a módosított nőstény egerek a hímek helyett nőstény társaikkal akarnak párosodni.

A dél-koreai Chankyu Park és kollégái egérembriókból kiiktatták a FucM gént, hogy megnézzék, milyen hatással lehet ez az egerek viselkedésére. A génnel nem rendelkező nőstények kerülték a hímek közeledését, befejezték a hímek vizeletének szaglászását, és más nőstényekkel próbáltak párosodni. A gén hiánya az utódok születésére nem fejtett ki hatást.

A FucM gén egy olyan enzimet kódol, mely a fukóz nevű cukrot kapcsolja a fehérjékhez. Park úgy véli, hogy a gén kiiktatása a fejlődő egéragy, felnőttkori szexuális preferenciával összefüggő részeit nagyobb mennyiségű ösztrogén hatásának teszi ki. Az ösztrogén „elférfi asítja” az agyat egerek esetében. Normális nőstény egérmagzatokban ezt a többletösztrogént kiszűri az AFP nevű fehérje. Ez azonban csak akkor működik megfelelően, ha fukózhoz jut. Így az enzimet kódoló gén nélkül az AFP nem képes megakadályozni az agy ösztrogénnel való elárasztását. Ennek hatására a nőstény egér agya úgy fejlődik, mintha hím állaté lenne.

A fenti jelenséget támasztja alá Parkék azon megfigyelése is, hogy a létfontosságú gént nem tartalmazó nőstény embrióban a szokásosnál alacsonyabb a fukózzal összekapcsolt AFP koncentrációja. Eredményeiket a belga Julie Bakker 2006-os megfigyelése is megerősíti, miszerint a nőstény egerek „férfiassá” válnak, ha az AFP-ért felelős gént kiiktatják belőlük. Parkék most olyan kísérleteket terveznek, melyekkel megállapíthatják, hogy vajon van-e az említett enzimnek bármilyen, a szexuális orientációra kifejtett hatása emberekben. Elismeri, hogy nem lesz könnyű dolguk, márcsak azért sem, mert várhatóan nehezen tudnak majd elegendő számú önkéntest találni a kísérletekhez.

A szexualitás eredetét kutató Simon LeVay szerint a koreai tanulmány nem vonatkoztatható az emberi szexualitásra. A humán agyat ugyanis nem az ösztrogén, hanem a tesztoszteron „férfiasítja”, és az egerektől eltérően az AFP nem akadályozza meg bennünk, hogy az ösztrogén bekerüljön az agyba. Valószínűleg azonban csak idő kérdése – állítja LeVay –, hogy mikor azonosítják a molekuláris genetikusok azokat a géneket, melyek az emberek szexuális vonzódását befolyásolják.

Melyiket válasszam?
Melyiket válasszam?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.