Egy épület tervdokumentációja igen fontos, hiszen ez alapján kell hogy végül felépüljön a ház, ezt megelőzően ez alapján kapjuk meg az építési engedélyt, majd később a használatbavételi engedély kiadása előtt is fi gyelembe veszik, és a legfontosabb, hogy ez alapján kell egy jól funkcionáló, biztonságos otthonhoz jutnunk.

A tervezővel megkötött szerződést tervezési szerződésnek nevezzük.

Ez a szerződés is a vállalkozási szerződések egyik alfaja, így alkalmazni kell annak a szabályait is, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.

Mielőtt rátérnénk a tervezési szerződés sajátosságaira, fontos tisztáznunk, mi is az a szerződéstípus.

A mindennapi életben sokféle félreértés, téves információ kering a szerződéstípusokkal kapcsolatban. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a szerződéstípusok egyben kötelező mintát is jelentenek, aminek már a neve is meghatározza, hogy milyen szerződésről van szó. Találkoztam már olyan véleménnyel is, amely formailag is elkülönítette a szerződést még a megállapodástól is. Ahhoz, hogy jobban megértsük, mi a szerepük a szerződéstípusoknak, tisztáznunk kell néhány jogi fogalmat, kicsit elhatárolva a köznapi értelmezésektől.

A szerződéstípusok megértéséhez hozzátartozik a szerződéses szabadság fogalma. Ennek lényege röviden, hogy a felek eldönthetik, hogy kivel és milyen tartalommal kívánnak szerződést kötni. A típusok alkalmazásának megértésénél a szerződés tartalma fontos számunkra.

A szerződéseket tartalmuk szerint kell elbírálni. Szinte mindegy, hogy mit írnak a szerződés címéhez, ha a tartalma szerint a szerződéses jogviszony más. A szerződés teljes tartalmát, a felek szerződéses akaratát és a szerződéskötés körülményeit mind vizsgálni kell ahhoz, hogy eldöntsük, valójában milyen szerződésről is van szó. Ugyancsak mindegy, hogy szerződésnek vagy megállapodásnak hívjuk az okiratot, a két elnevezés között jogilag nincs különbség.

A szerződéstípusokat tehát nem a nevük, hanem az előbbi körülmények összessége, valamint a jogviszony tartalma alapján kell megítélnünk. A polgári jogban szereplő szerződéstípusok elsősorban a szerződéses jogviszonyt írják le, és nem egy konkrét szerződésmintát tartalmaznak. Ennek a szerződéses jogviszonynak a szabályai alapján készülhet el az egyedi szerződés. És itt kapcsolódunk fő témánkhoz, hiszen ilyen közismert szerződéstípus a vállalkozási és ezen belül a tervezési szerződés is.

A szerződéstípusokat tehát ne iratmintának képzeljük el. Bizonyos szerződésmintákra mint iratmintákra ajánlást adtak ki például egyes ágazatok érdekvédelmi szervezetei, kamarái, a polgári törvénykönyv azonban ilyet nem tartalmaz.

A tervezési szerződés fontos sajátosságai

A polgári törvénykönyv meghatározása szerint: tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervezőmunka végzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fi zetésére köteles. A szerződés alanyai egyrészről a vállalkozó, aki jelen esetben a tervező, másrészről a megrendelő. Tervező csak megfelelő képesítéssel rendelkező egyéni tervező, tervezőiroda vagy tervezési tevékenységgel foglalkozó cég lehet.

A tervező fő kötelezettsége a műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzése. A gyakorlatban ez nagyon sokrétű. Idetartozik az épület, műtárgy, egyéb építmény építéséhez, átalakításához szükséges tervek elkészítése, vagy akár egyéb berendezés gyártásához, korszerűsítéséhez kapcsolódó tervek megalkotása is, de még hoszszan sorolhatnánk.

A felek a szerződésben a tervek fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak. Ennek valójában akkor van jelentősége, ha a beruházás nagy volumenű és minél előbb szeretnék elkezdeni a munkát, a családi házunk tervezésekor azonban általában nem kerül sor erre. A terveknek azonban ilyen esetben is önállóan alkalmasnak kell lenniük a kivitelezésre.

A tervezőt úgynevezett kellék- és jogszavatosság terheli az átadott terveket illetően. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A jogszavatosság azt jelenti, hogy a tervező szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga a terven, amely a kivitelezést akadályozza vagy korlátozza, vagyis például a terv nem egy másik tervező szellemi alkotása. Kellékszavatosság alapján pedig a szerződésszerű teljesítésért felel a tervező. A teljesítés akkor szerződésszerű, ha a terv a korszerű műszaki követelményeknek, hatósági előírásoknak megfelel, és a terv alapján megvalósítható a kivitelezés.

Mi történik, ha a tervek elkészültek, de az építkezés csak évek múlva indul?

A fenti eset nem is olyan ritka hazánkban, hiszen már egy-egy családi ház felépítése is igen komoly anyagi terhet jelent. A jogalkotó tehát erre is gondolt.

Eltérő szabályokat állapít meg a törvény attól függően, hogy a kivitelezés a terv átadásától számított 3 éven belül vagy 3 év után kezdődik meg.

Az első esetben – amikor a terv alapján 3 éven belül kezdik meg az építkezést – a szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás, vagyis például a ház felépítésének időpontja. Erre a szabályozásra azért volt szükség, mert a terv hibája az esetek döntő többségében csak a kivitelezés után lesz észrevehető. Ez azonban a tervező helytállási kötelezettségét jelentősen meghosszabbítja, ezért csak abban az esetben alkalmazható, ha 3 éven belül valóban megkezdik az építkezést.

Ha mégsem, vagyis ha 3 év elteltével kezdődik a kivitelezés, a felek megállapodhatnak abban, hogy a tervező átvizsgálja, szükség esetén kijavítja a tervet. Bizonyos esetekben ezt a korszerűségi felülvizsgálatot jogszabály kötelezővé is teheti.

Ha hiba van a tervben…

Miután a terveket is emberek készítik, előfordulhatnak hibák. Ilyenkor a megrendelő kérheti annak kijavítását, vagy ha ez nem lehetséges, akár el is állhat a szerződéstől. és a hiba által okozott kárt is meg kell téríteni. Természetesen, mivel az elállás igen komoly jogkövetkezmény, mindenképpen javasolt, hogy a probléma felmerülésekor és a végleges döntés előtt forduljunk szakemberhez.

Láthatjuk tehát, hogy a tervezővel is minden esetben szerződést kötünk, mikor megbízzuk leendő otthonunk megtervezésével. A szerződés akkor is létrejön, ha nem írjuk azt le külön, és így a törvényi előírások is vonatkoznak rá.