Az immár legnagyobb budapesti lakásépítő cégként jegyzett Cordia – amely a Futurealcsoport tagja – első lakóháza a Corvin sétányon a Premier Ház volt, aminek átadása négy hónapot késett. A kezdetben olajozottan haladó építkezés kapcsán egyszer csak különös telefonhívások érkeztek az ingatlanfejlesztő cég vezetőihez. A nagyszabású építkezésen dolgozó alvállalkozók közül többen jelezték, hogy két-három hónapos lejárt számlájuk van a generálkivitelező felé. A helyzet azért volt különös, mert a megrendelő pontosan fizetett, méghozzá a szerződés szerint, amiben benne volt, hogy a részszámlák benyújtásakor a generálkivitelezőnek nyilatkoznia kell: nincsenek tartozásai az alvállalkozók felé. A többszöri egyeztetés ugyanazzal az eredménnyel zárult, a vállalkozó mindent megígért, aztán egyszer csak hirtelen levonult az építkezésről. Mint utóbb kiderült, a céget két ukrán magánszemélynek eladták, miközben 140 millió forintos kifizetetlen alvállalkozói számlát hagytak örökül a befejezetlen építkezésen. A Premier Ház végül elkészült, nem kevés többletköltséggel, amit a fejlesztőnek kellett állnia a finanszírozó bank és a jogos kötbérköveteléssel fellépő lakásvásárlók felé.

A fenti történet csak egy a hat közül, amelyek mindegyikében a Futureal-csoport a szenvedő fél, amelynek a generálkivitelező szándékosan vagy önhibáján kívül komoly pénzügyi és erkölcsi veszteséget okozott. Futó Péter, az ingatlanfejlesztő cégcsoport tulajdonos-elnöke szerint most már meg kell szólalniuk, mert nagyon nagy baj van. Iparági szinten, és különösen a generálkivitelezői szférában, ahonnan kihaltak a magyarországi cégek, és csak a multik maradtak, ők diktálnak a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Baj van, mert mindent megtehetnek következmények nélkül, anélkül hogy a projektekből várt, átlagosan 15 százalékos profitjukból egy jottányit is engednének. A késedelmes teljesítések miatti veszteséget az alvállalkozókra terhelik, akiknek hónapokig nem fizetnek amúgy sem.

A töredékére szűkült lakásépítési piacon továbbra is sok tízezer kis cég próbál megélni, akik mindegyike erősen függ a nagyoktól. A leállított vagy el sem kezdett építkezések a következő években továbbra is halott piacon mindegyikük számára létkérdés – hogy munkájuk legyen. Éppen ezért a szigorú banki feltételek és a bizonytalan kereslet dacára építkező, ráadásul partnereinek pontosan fizető Futureal-csoport vezetői számára megdöbbentő, hogy mennyire megbízhatatlan a generálkivitelezői piac.

A rendszer egy piramisjátékhoz hasonlatos. A korábban jól teljesítő magyar iroda- és lakásépítő piacon a megrendelések sorra érték egymást, a cégek tartozásaikat az újabb és újabb projektekből tudták rendezni. A pofon a sorban utolsóként állón, vagyis a még mindig építkezőn csattan, jelen esetben a Futurealon, ahol lecsapódik a korábban felhalmozott lánctartozások következménye. Az ingatlanfejlesztő cégcsoport 32 projektjéből hat olyan van, ahol a generálkivitelező helyett kifizetett alvállalkozói számlák, végül a saját szervezésben befejezett munka, illetve a több hónapos csúszás olyan komoly veszteséget okozott, ami elvitte a cég teljes nyereségét. Építkeznek, de az eredmény nagyjából nulla, a nyereséges beruházások hasznát elviszik a veszteségesek, ráadásul már arra sincs semmi garancia, hogy ha a generálvállalkozó nagy, tőkeerős társaság, akkor nem történik semmi gond.

A több hónapos késés ráadásul oda is vezethet, hogy a lakásvásárlók elállhatnak a szerződéstől. Erre már nemegyszer volt példa, miként arra is, hogy a vevő azért mondta vissza a szerződést, mert nem mert hitelt felvenni. A lakáspiacon új helyzet, hogy már nem a szigorú hitelpolitika vagy a magas kamatok rettentik el a vevőket, hanem a félelem, miszerint sokan bizonytalannak érzik a munkahelyüket, ezért nem mernek eladósodni. Mindeközben a bankok csak nagyarányú, 30–50 százalékos előértékesítés esetén hiteleznek a lakásépítőknek, akiknek emiatt sincs könnyű dolguk az összetöpörödött piacon. A Futureal kereskedelmi igazgatója,Tatár Tibor szerint ráadásul a lakásuk átadására váró vásárlók szemében a fejlesztő cég hírneve szenved csorbát, miközben nem az tehet a csúszásról. A késedelem viszont már csak akkor derül ki, amikor elkerülhetetlen, amikor az alvállalkozók sorra jelentkeznek az elmaradt kifizetések miatt. A dolognak csak törvényi szinten, visszatartó erejű szankciókat ismagában foglaló szabályozással lehet elejét venni. Az előző kormány idején a fedezetkezelő rendszer már egy próbálkozás volt erre, jó irányba, de életszerűtlen feltételrendszerrel. A részleteket ugyanis olyanok dolgozták ki, akik sosem dolgoztak az építőiparban.

Az épülő Corvin sétány. A fejlesztő már az induláskor megégette magát