Az egyik legegyszerűbb gyepdísz a szegély. Hiába gondozott, rendszeresen nyírt a fű, az összhatáson sokat ront, ha a szegély nincs kiigazítva. Ha megmaradnak a járdákra, tipegőkre, virágágyásokba, cserjesorok csupasz vagy mulccsal szórt talajára lógó kósza fűszálak, akkor az egész kertnek a rendezetlenség hatását kelti. Ha a gyep más – járda, gépkocsifelhajtó, rézsű, fák, cserjék töve – használati felületek széléig ér, akkor a szélső sáv nyírása, a szegély ápolása mindig gondot jelent, ha fű ápolatlan marad, megjelennek a gyomok. A jó szegély olyan, amelynek karbantartása nem jár jelentős többletmunkával.

Ha a szegély maga a gyep, akkor ki kell alakítani az egyenes vagy ívelt gyepszélt, gyepszegélyt. Erre a nyári szabadság kiválóan alkalmas, de a szegélyvágás igazi ideje a tavasz. Ha gyep a szomszédos felülettel egy síkban van, akkor szegélyvágóval kell a profilt megadni. A szegélyvágó egy félhold alakú ásó, vele legegyszerűbben úgy lehet egyenest vágni, hogy a gyepszélre egy deszkát fektetnek, s erre lépve tapossák az ásót. A már meglévő szegélyt minden fűvágáskor karban kell tartani. Damilos szegélynyíróval vagy kézi ollóval lehet a gyepnyírás előtt és után is igazgatni. Egyszerűbb előtte, mert ilyenkor a levágott szélfüveket csak a fűnyíró útjába kell söpörni.

Lehet különböző anyagból készült gyepszegélyeket is alkalmazni. Határozott vonalat biztosítanak a merev vagy hullámlemezből készült műanyagok. Drágább megoldás a szegélytégla vagy a betonból készült formaelemek beépítése. De jó megoldás a talajba ásott léc is, ennek impregnálásáról nem szabad megfelejtkezni.

Egyfajta gyeptagolást teremtenek az utak és a tipegők is. Mielőtt bárki kerti út tervezésébe, építésébe fogna, tudnia kell: a kerti útnak valahova vezetnie kell. Az út anyagáról, nyomvonaláról, a kert általános képére gyakorolt hatásáról nem érdemes ábrándokat kergetni, vagy kertészeti albumokban fellelhető idilli terveket másolni. Az út vagy a taposó anyaga lehet gyöngykavics, salak, murva, mulcs, helyben öntött beton, műkő, fakocka, terméskő vagy égetett járólap is. Ha a kert tulajdonosa mégis összefüggő út mellett dönt, nem árt, ha szakembert fogad: a házilagos kivitel, főleg a nagyobb igénybevételt jelentő garázsbejáróknál, gépkocsibeállóknál hamar megbosszulja magát.

A legolcsóbbnak számító kavicsbeton rácskő négyzetmétere 2500–3500 forintba kerül, a térkő négyzetméterára pedig 2200–3800 forint. Ehhez jön még a szegélykő méterenként 700–900 forintért, vagy az alacsony paliszád ennél jóval többért. Harmonikus képet nyújt a gyepen vagy a kertben kisebb-nagyobb hézaggal elhelyezett szögletes járólap. A betonlapok helyett terméskő lemezeket, vastag, kültérire gyártott, égetett járólapokat is le lehet rakni. Ezek keménységéről, teherbírásáról érdemes tájékozódni. Nem árt az óvatosság: a dél-európai importáru esetében a fagyállóságra érdemes odafigyelni, mert különösen az olcsóbb termékek esetében könnyen „belső” minőséget vásárolhat a vevő, azaz tönkreteszi ezeket a fagy.

A gyalogút, -ösvény kialakításának legegyszerűbb megoldása a tipegő. Nem csúfítja el a természetes környezetet, s viszonylag kevés idegen anyag kell hozzá. Mostanában már terjednek a műanyag tipegők is. A tipegők lerakása házilagosan is kivitelezhető. Az út vonalvezetésének megtervezése után a nyomvonalat ki kell tűzni. Érdemes több napon át próbálgatni, hogy valóban jó irányt vett-e a tervező. Ha biztos a nyomvonal, akkor a kőlapokat, a beton térkövet, a fakorongokat, a műanyagot a talajszintig – nem mélyebbre – kell süllyeszteni. Ha köves a talaj, akkor homokágyat kell készíteni. Így a tipegők közötti kisebb-nagyobb hézagokban a fű zavartalanul növekedhet. A családtagok életkorától is függ, hogy milyen távolságra legyenek egymástól a tipegők. Az idősebbeknek és apróbbaknak sem kell lépést váltaniuk, ha a kövek középpontja egymástól hozzávetőlegesen 60 centiméteres távolságra van.

A jövő héten a kert őszi virágpompájának ilyentájt esedékes előkészületeiről írunk.

Az ápolt szegély a szép gyep alfája és ómegája