Több mint ezeregyszáz, főként értelmiségi válaszolt arra a WHO-ajánlás alapján öszszeállított kérdéssorra, amelylyel a hazai szexuális attitűdöket vizsgálta Szilágyi Vilmos pszichológus. A tavaly augusztus és 2010. március között készült kutatásból is egyértelmű: a szexben nem boldogulnak könnyen a magyarok. A válaszok jelentős ismerethiányról, előítéletességről, a szex tabuként kezeléséről tanúskodnak. Az emberek többsége – saját állítása szerint – hiába szeretne, még mindig nem tud őszintén, gátlások nélkül beszélni még a partnerével sem a szexről.

„Általában a mai napig tabu a téma az ismerőseim 80 százaléka előtt. Hiába beszélgetnék róla, a partnerem nem társ ebben. Lehet, hogy külön nyelve van, amit valahonnan meg kéne tanulni…”, írják a kutatásban részt vevők.

„Az eddig is ismert volt, hogy léteznek szexuális funkciózavarok és problémát okoznak az embereknek, de az érintettek körében mindez egyáltalán nem vagy csak viccként kerülhet szóba, szakembertől pedig csak a legritkább esetben kérnek segítséget az emberek”, mondta lapunknak Szilágyi Vilmos. Aki szerint mindez azért sem szerencsés, mert örömteli szex nélkül nincs jó párkapcsolat és boldog házasság, e kettő hiányában pedig egészséges társadalom sincs. „Valahol, valamikor meg kéne tanulni a szavakat ahhoz, hogy az emberek meg tudják és meg is akarják fogalmazni a bajaikat”, mondja.

De a kutatás szerint nem csak a megfelelő szavak hiányoznak. A megkérdezettek nagy többsége ugyanis úgy tudja: a szexuális viselkedés ösztönös, velünk született adottság, nem kell tenni érte semmit, jön az magától. Szilágyi Vilmos szerint viszont a szexuális viselkedés elsajátítását a szocializáció részeként kellene kezelnünk, és arra lenne szükség, hogy már a csecsemőkortól tanuljuk, mint bármely más, az életben maradáshoz nélkülözhetetlen viselkedési formát. Mint mondja, nem elég, ha biológiailag tudjuk, hol és milyen ivarszerveink vannak, és szerencsés esetben még azt is, miként zajlik a szaporodás. A boldog párkapcsolat része az örömszerzés tudománya. Ezt pedig egyelőre nem tanítják. Ez a fajta szexuá lis nevelés hiányzik az oktatásból. A boldog párkapcsolatra csak a jó konfliktustűrő, a saját és a környezete feszültségeit jól menedzselő ember alkalmas, az, aki időben megtanulja a másik elfogadásának eszközeit és azt, hogy mikor legyen toleráns a másikkal, adott esetben akár lemondó is.

Ugyanakkor a megkérdezettek nagy többsége reálisan vélekedett arról, hogy a párkapcsolat alapja a jó szex. Ám azt már csak az ötven százalék ismerte el: szerelem nélkül is jelenthet örömet az együttlét. Harmaduk viszont a nemi életet a szerelemtől elválaszthatatlannak nevezte, miközben a valóságban ez utóbbi nem több romantikus illúziónál – vallja a kutató. Az is okozhat nehézséget, ha nem tudunk vagy nem akarunk a valóság és a romantikus vágyaink között különbséget tenni – állítja Szilágyi Vilmos.

Több kérdésre adott válasz is igazolta, hogy a magyarok egyéb elvárásai a párkapcsolattal szemben enyhén szólva is problematikusak. A válaszadók kétharmada az egész életre szóló kapcsolatot véli ideálisnak, miközben a gyakorlatban egyre kevesebb az ilyen. A túlnyomó többség a biztonságot, a barátságot, a megbecsülést, a szolidaritást, valamint a rendszeres és kielégítő szexet jelölte meg a kapcsolat legfőbb alapjának, míg a gyermekvállalást és gyereknevelést már csak a megkérdezettek egyharmada sorolta a komolyabb elvárásai közé. Ugyanennyien tartották fontosnak az érzelmi és szexuális kizárólagosságot is.