A második világháború után az értékes lovak javarészt nyugat-európai tenyésztőkhöz kerültek. A hadsereg már elvolt ló nélkül, a kommunista tervgazdálkodók az ötvenes évek elejétől úgy vélték, hogy osztályidegen úri lovak helyett igáslovakat kell tenyészteni, az ötvenes évek végétől meg úgy, igáslovak sem kellenek, mert a szocialista mezőgazdaságban a traktor szánt, a teherautó szállít, a ló a letűnt egyéni gazdálkodás szimbóluma. A Kádár-korszak hajnalán szerte az országban vadul pusztították a lovakat. Bábolnán mindössze 15 telivér arab és 67 arab fajta kanca maradt mutatóban.

Ám ekkor Bábolnát Burgert Róbert kezére adták, s a pusztából három évtized alatt város lett. Burgert a szocialista mezőgazdaságban egyedülálló munkafegyelmet és technológiai fegyelmet teremtett, meghonosította az iparszerű mezőgazdasági termelést: hatalmas monokultúrás vertikumokkal, iparszerű termelési rendszerekkel. A kudarcai bocsánatosak, a sikerei látványosak voltak. E sikerek valóságos értékét utólag megállapítani lehetetlen. Ki tudná megtisztítani Bábolna eredményeit a torz piaci viszonyok, az önkényes árak, a politikailag meghatározott külkereskedelmi lehetőségek és akadályok, a különleges engedélyek, a hatalmas támogatások és elvonások hatásaitól? Bábolna mindig az állampárton belüli irányzatok harcának középpontjában állt.

Aczél György és Havasi Ferenc (megyei párttitkár) támogatta, Kádár balos ellenzéke támadta. Kádár maga többnyire Bábolna pártjára állt.

A bábolnai modell mindenekelőtt a csirkéről és a kukoricáról szólt, a lótenyésztés a termelési érték egy százalékát sem adta. A ménestelepre és a hozzá kapcsolódó vadászati tevékenységre a reprezentációhoz, a döntéshozók megnyeréséhez, a magas méltóságok (Hruscsov, Kádár, Hailé Szelasszié, Sevarnadze, Gorbacsov stb.) elkápráztatásához volt szükség. A hatvanas évek elején visszavásárolták az országon belül maradt értékesebb pacikat, Bábolnához csatolták az összes angol telivért tenyésztő ménest, és új tenyészméneket is hoztak meszszi országokból. Amikor a képen látható jószágot 1976-ban Bábolnán felvezették, kb. ezer ló nyihogott az állami gazdaság tulajdonában. 1978-ban önálló fajtának ismerték el a bábolnai arab lovat. Bábolna újra híres lett, a lovai beszáguldozták az európai versenypályákat. Ekkor száguldozott Imperiál is, aki akkor született, amikor Burgert érkezett, és éppen kimúlt, mire Burgertet a rendszerváltásra való tekintettel kirúgták.

A rendszerváltás után Bábolna lett a sajátos magyar aranytojás: „Az aranytojást tojó tyúknak van egy sajátságosan magyar mutánsa. Ez arról ismerszik meg, hogy minél jobban etetik, annál büdösebbet tojik, aranyat pedig az istennek se kapunk tőle, holott azzal tömjük. (...) Úgy hívják, Bábolna Zrt. Keresve sem találunk jobb példát, ha be akarjuk mutatni valakinek, hogyan képes egy állam több kormánycikluson át »nagykoalícióban« lezülleszteni, lerohasztani, széthordatni két évtized alatt egy, hosszú éveken át a hazai mezőgazdasági innovációt jelképező agrárgazdaságot.” A ménesbirtokot kiemelték a Bábolna Zrt.-ből, törvénybe foglalták, hogy mindétiglen állami tulajdonban kell maradnia. Így termeli most a veszteséget, így nyeli a közpénzünket. Vagyonrészeit eladogatja, épületeit jelzáloggal terhelgeti.

Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentő sorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.

Lóárverés Bábolnán