Akkoriban szoktunk rá osztálytársaimmal, hogy egy héten kétszer hajnali hatkor a Margit-szigeti Sportuszodában rójuk a hosszokat, azután próbáltunk időben beérni az iskolába. Egyszer nyolc óra öt perckor a folyosón botlottunk bele az igazgató úrba. – Ti elkéstek, amikor a kongresszus keményen dolgozik?! – állított meg minket. Ne tessék röhögni! Mi sem mertünk.

Kiderül, 1967-es a kép. És ott végül az április 27-i számban megtalálom, amit kerestem: „Talán a hűvös, esőre hajló időjárás tette, még inkább az első, vagy eredménytelen döntő gyenge játékának is szerepe volt abban, hogy szerda este a Népstadionban még bajnoki mérkőzéseknél is kevesebb (alig 8000) szurkoló volt kíváncsi a kupadöntőre.”

Előző nap – szerdán – rendezték tehát az 1966. évi Magyar Népköztársasági Kupa megismételt döntőjét (a három héttel előtte rendezett első meccs hosszabbítás után is 1:1 marad). Nem volt rangja –már akkor sem – a kupának.

Az újságíró (aki nyilván meg sem várta a kupa átadását, a meccs után rohant a sajtószobába, hogy telefonon ledarálja a szöveget a gépírónőnek, hogy elérjék vele a lapzártát) nehezményezte, hogy a „találkozó inkább edzőmérkőzésnek tűnt”, és hogy „A játékosok még az összecsapások látszatát is elkerülték.”

Ehhez képest kétszer is a nagyon tartalékos Fradi vezetett (Rátkai kitöréséből és Novák szabadrúgásból lőtt gólt), az ETO mindig egyenlített (Győrffy az elalvó védelem mellett, az előretörő hátvéd, Izsáki erős lövéssel), és csak a 75. percben sikerült (Vajda öngóljával) megszerezni a győzelmet. Mert közben „úgy látszott, Géczi számára nincs védhetetlen lövés. Szinte egymaga tartóztatta föl az egész győri csatársort”.

De nem a meccs az igazán érdekes, hanem a kép közepén a győztesnek járó kupát átvevő játékos. Fehér mezben a győri csapatkapitány, Palotai Károly, aki az 1964-es tokiói olimpián aranyérmes futballcsapatnak is kapitánya volt. Sportpályafutását befejezve pedig világhírű bíró lett belőle. Két BEK-döntőt is vezetett: 1976-ban a Bayern München–St. Etienne mecscset, 1981-ben a Real Madrid–Liverpool összecsapást.

S még egy pillantás a mellékelt képre. Ne maradjon szó nélkül, hogy bármennyire tartalékos volt is az FTC ezen a napon, a fekete ruhás partjelző mellől mégiscsak Albert Flórián lesi a kupaátadást. A Császár sem tudott csodát tenni mindig.

Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentő sorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.

Átadás-átvétel