Megölték, hogy ne tehessen feljelentést?
Takács József, a Csepel-sziget Általános és Szakképző (alapítványi) Iskola 2009. január 7-én meggyilkolt igazgatója néhány órával halála előtt Császár Mihálynál, Csepel akkori rendőrkapitányánál járt. Előtte a Városházán Orosz Ferenc alpolgármesterrel találkozott, közölte vele, hogy tőle egyenesen a rendőrségre megy, feljelenti gazdasági ügyekért felelős helyettesét, Deme Gábort, mert a birtokában lévő adatok szerint súlyos pénzügyi visszaéléseket követett el.
A TV2 Napló című műsora két hete, a csepeli kettős gyilkosságról közölt egy riportot, amelyben egy a nyilatkozathoz nevét és arcát nem adó rendőrtiszt azt mondta: aznap Takács valóban járt a kapitánynál, azonban semmi nyoma a feljelentésének. Márpedig – ezt Takács özvegye nyilatkozta – hetekig gyűjtötte, rendszerezte a Demét terhelő bizonyítékokat, fiktív számlákat, sosem volt utazások hamis dokumentumait. Takács József január 7-én este fél hétre beszélt meg találkozót Deme Gáborral, hogy az iskolából való távozásának részleteit tisztázzák, és lebonyolítsák az ilyenkor szokásos átadás-átvételt.
Nemrégiben a Blikk nyilvánosságra hozott egy névtelen levelet, amely szerint a tanári karban sokan tartottak Demétől, kis Hitlernek nevezték az igazgatóhelyettest, aki állítólag több esetben tettleg is bántalmazta diákjait, kollégáit pedig „befolyásos kapcsolataira” hivatkozva sakkban tartotta. A félelem és a rettegés légköre uralkodott az alapítványi iskolában. Takács is tarthatott tőle, mert megkérte Papp László tanárt, hogy legyen jelen a megbeszélésükön, és rejtsen el egy kismagnót a zsebében, mert úgy hallotta, titokban Deme is minden fontos beszélgetését rögzíti.
Deme társaságában azonban hívatlanul megjelent a megbeszélésen Kun Tamás, az iskola biztonsági őrként is foglalkoztatott pedellusa. Állítólag véletlenül értesült Deme és Takács találkozójáról, és a parkolóban várta Demét, aki – a magnófelvétel tanúsága szerint legalábbis – nem tiltakozott a jelenléte ellen, noha Kunnak elvileg semmi keresnivalója nem volt a megbeszélésen.
Félórai békés beszélgetés után – a Papp zsebében még egy órával később, a rendőrségi helyszínelés idején is működő magnó felvételének tanúsága szerint – Kun fegyvert rántott, és lelőtte Takács Józsefet, fél perccel később az életéért könyörgő Pappot is. Deme, vallomása szerint Kun fenyegetésének engedve, eltüntette az iskola szerverét, amelyen a biztonsági kamerák felvételeit tárolták. Kun eközben kézen lőtte önmagát, majd ő is kirohant az épülettől. Kérésére a szemközti zöldséges értesítette a rendőrséget. Kun az iskola egyik volt diákjára terelte a gyanút, azt mondta, megpróbálta visszatartani, ekkor sérült meg. Hősként vitték kórházba, de egy órával később már gyilkosság gyanúsítottjaként őrizetbe vették. A Papp László zsebében lévő magnó leplezte le.
Korábban a Bors írta meg, hogy közvetlenül a gyilkosság után Kun felhívta Császár Mihályt, Csepel rendőrkapitányát. A Népszabadság rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy a csepeli rendőrkapitány a kettős gyilkosság után nem csak telefonon beszélt Kunnal. Miközben a rendőrség nagy erőkkel a tetthelyre vonult és az iskola (Kun által gyanúba kevert) volt diákját kereste, és több rendőri vezető is a helyszínen tartózkodott, Császár Kunhoz sietett a kórházba. Ott találtak rá az életvédelmi nyomozók, akik egyáltalán nem örültek annak, hogy a kerületi kapitány őelőttük „kihallgatta” a sérült őrt.
Bár Császár ezt tagadja, többen állítják, hogy korábban ő javasolta Kunt pedellus-biztonsági őrnek, „ezt az erős, nagydarab embert” a helyi rendőrségnek a renitens di ákok révén amúgy sok munkát adó iskolába.
Azt azonban a BRFK vezetői is csak a TV2 Naplójából tudták meg, hogy a gyilkosság előtt Takács József is találkozott Császárral. Nyoma sincs annak azonban, hogy feljelentést tett volna, noha bizonyíthatóan minden dokumentum nála volt, amikor közel másfél órán keresztül négyszemközt tárgyaltak. Császár szerint csak egy üveg bort akart vinni neki „az öreg”, de azt a kocsijában felejtette, ezért abban maradtak, hogy két hét múlva együtt ultiznak majd, s akkor megisszák.
Ha minden úgy történt, miért tartott a kapitány és az igazgató megbeszélése másfél óra hosszat? S miért nem tett említést Császárnak – már, ha valóban nem tett – Takács a feljelentésről, miközben előzőleg többeknek elmondta, hogy a rendőrségre készül, s azt is, hogy miért.
Állítólag Takács másnap délelőtt ment volna vissza, hogy „akkor már tényleg megtegye a feljelentését”, de addigra meggyilkolták.
A BRFK vezetése – a főkapitányság közlése szerint – a Naplóból értesült Császár és Takács fent említett találkozójáról, ami új megvilágításba helyezte Császárnak a Kun betegágyánál tett látogatását is. Úgy tudjuk, az időközben leváltott, majd nyugdíjazott Császár szerepének tisztázására Budapest főkapitánya vizsgálatot rendelt el. Egyebek között ellenőrzik majd, hogy a gyilkosság előtti délelőttön, illetve a bűntény után Császár Mihály beszélt-e telefonon Kunnal vagy Demével.
A rendőrség nemcsak a gyilkosság, hanem az alapítványi iskolában történt pénzügyi visszaélések miatt is nyomoz. Úgy tűnik, az iskolában feketekasszából fizettek bizonyos alkalmazottakat, bérleti díjakat és munkákat, s ezekhez fi ktív számlákkal teremtették elő a forrást az iskolafenntartó alapítványtól. Állítólag a fiktív számlák egy részét az iskola gazdasági vezetőjével kapcsolatban álló cégektől és vállalkozóktól vásárolták.
Egyújabb információ szerint azonban nem csak néhány millió forint értékű hamis számla állhat a gyilkosság hátterében. Egy informátorunk szerint az iskolának papíron lényegesen több tanulója volt, mint ahányan ténylegesen oda jártak. Névtelenséget kérő forrásunk szerint néhány száz fiktív tanulóról lehet szó, akik után az állami normatív támogatásokat felvették. A fenti információt viszonylag egyszerűen ellenőrizheti a rendőrség, ha utánanéz, kiknek állítottak ki bizonyítványt az elmúlt években, s hogy akik bizonyítványt kaptak, vajon mind szerepelnek-e az osztálytablókon. Érdeklődésünkre a BRFK-n csak annyit közöltek, hogy az ügyben minden gyanús körülményt megvizsgálnak.
