A régi házakban nem, az új építésűekben viszont pénzben kifejezhető, pontosabban számszerűsített értéke van az erkélyeknek és teraszoknak, amikért a lakás négyzetméterárának 25-50 százalékát kérik el a beruházók. A jelenleg Pesten 300-400 ezer, Budán meg 400-700 ezer forintos új lakás-négyzetméterárak tükrében ez annyit jelent, hogy egy tíz négyzetméteres erkélyért 1,5-3 millió forintot fizetnek a vevők. Vagyis nagyjából annyit, mint egy garázsért. Talán ezért van, hogy az új építésű házak erkélyeit nagyobb arányban használják rendeltetésszerűen a lakók, mint a régi bérházakét.

Erkély az Andrássy úton. Egységesebb képet szeretnének az önkormányzatok

A belvárosi kép elég lesújtó, olyannyira, hogy nemrég tizenhét fővárosi kerület képviselője tárgyalt egy olyan új szabályozás bevezetésének szükségességéről, amely a meghatározó városi tereken rendezné a helyzetet. A városarculati kérdésnek tekinthető erkélyügy megoldása kétszintű szabályozást igényel, ezért kellene a kerületeknek a fővárossal közösen elfogadni egy rendeletet. Bojár Iván András városarculati tanácsnok szerint alapvető probléma, hogy a belvárosi eklektikus palotákban a rendszerváltás után pár százezer forintért lakástulajdonhoz jutottak közül sokaknak egyszerűen nincs pénzük az erkélyük megszépítésére.

Ugyanakkor az is tarthatatlan, hogy a városképet kiselejtezett bútorokkal zsúfolt, virágtalan erkélyek csúfítják. Jellemző, hogy a lakók egy része lakása megnagyobbításaként értelmezi, és szabadtéri raktárnak tekinti az erkélyét. Közben meg csak Budapesten az évente kiültetett 300 ezer virágpalánta 25-30 százalékát ellopják, és aluljárókban, fillérekért adják el. A vásárlók, akik a növények árából sejthetik, hogy nem termelő az árus, akár meg is szépíthetnék a várost, mégsem látszik, hová vándorolnak a parkokból a virágok.

Magyarországon nem alakult ki az az életstílus, aminek velejárója, hogy jó időben kint élnek az erkélyeken az emberek. Az olasz filmekben látni hasonlót, ahol a szomszédok számára természetes, hogy átbeszélnek egymáshoz, és kint esznek, isznak, sütnek, főznek. Próbálna csak meg valaki grillezni a lakása teraszán Pesten, a fölötte lakó nyilván azonnal reklamálna a szag miatt. Még azt sem szeretik a magyarok, ha bárki belát az erkélyükre, a lakásukba meg főleg nem. Ez a mentalitás a lakásépítőknek is okoz némi fejtörést, amikor az erkélyek külső burkolatáról kell dönteni. Zelei Zoltán, az egyik legnagyobb fővárosi lakásberuházó cég, az Ele phant Holding értékesítési vezetője nem titkolja: az üveg ellen szól, hogy gyorsan koszolódik, és törik, a rács ellen meg az, hogy a lakók többsége náddal borítja, vagyis eltakarja. Az immár több száz új lakást építő Elephant Holding korábbi projektjeinél az látszik, hogy a 4-6 négyzetméteres erkélyeket sok helyen használják tárolásra, a nagyokat, a 16-50 négyzetmétereseket viszont már valóban belakják a tulajdonosok. Pingpongasztalt, szobabiciklit, sőt, jakuzzit is látni a teraszokon, amelyeken az örökzöldek, például a tuják is gyakoribb vendégek, mint a kis alapterületű erkélyeken. A kis, szinte kilépőnek használt területeken jellemző még, hogy a beköltözők polcokat, sőt, polcrendszereket, kültéri beépített szekrényeket is kihelyeznek.

A nyolcvanas években a lakótelepeken terjedt el az erkélyek beépítésének gyakorlata. Ennek nyomát az ingatlanközvetítők máig látják, miként azt is, hogy a szakszerűtlen és észszerűtlen munka következményeit sokan megbánták. A Duna House ingatlanforgalmazó hálózat egyik értékesítője, Szabó Ildikó szerint a beépített erkély miatt a panellakások nem érnek többet, a vevők nem fizetik meg a pluszterületet. Már ha egyáltalán pluszterületről van szó, mert sokan csak beüvegezték az erkélyt, és nem csatolták annak területét a lakáshoz, ezáltal csak egy fedett tárolóhelyiséget hoztak létre. A régi építésű házakban az erkély akkor képvisel igazi piaci értéket, ha panorámás. Persze az erkélyes lakások mindig keresettebbek, mint a többiek, de vannak bizonyos korlátok is. A túl nagy erkély ugyanis nagyon megdrágítja az ingatlant, példa erre több olyan, elvileg luxuslakásnak épült otthon, ahol a 40-50 négyzetméteres lakáshoz 70-80 négyzetméteres terasz tartozik, amiért az első vevő még aranyárat fizetett, most viszont alig tud tőle elfogadható áron megszabadulni. Az erkély ráadásul pluszköltséget is jelent: a társasházi közös költség felosztásánál a legtöbb esetben az alapterület felével számolják be. Akinek van egy 120 négyzetméteres erkélye, illetve terasza, az joggal berzenkedik az ellen, hogy annak feléért négyzetméterenként havonta 200-250 forintot fizessen közös költségként.

A legbizarrabb erkélyhasznosítási példák egyike a berácsozás. A földszinti, magasföldszinti, és első emeleti lakásoknál látni erre számtalan példát, amikor a lakók saját ketrecüket alakítják ki, a betörőktől tartva. A hegesztett rácsozat ugyanakkor életveszélyes lehet, mert ha nincs belülről nyitható része, akkor tűz esetén megszűnik a menekülési útvonal is. A másik különös helyzet, amikor az előkertes, avagy kertkapcsolatos lakásokban élők komoly barikáddal, de minimum a belátást megnehezítő nádszőnyeggel borítják kerítésüket, besötétítve ezzel saját otthonukat, ami éppen azt az előnyét veszíti el ezáltal, ami miatt beleszerettek.

Az új építésű házakban már csaknem lehetetlen erkély nélküli lakást eladni, amit alapvető fontosságúnak tartanak a vevők, még akkor is, ha később soha, semmire nem használják azt. Tapasztalatok szerint a beköltözők fél-egy év múlva veszik birtokba az erkélyüket, már ha birtokba veszik, akkor, amikor a lakást már bebútorozták, és van pénzük némi extrára. A belvárosi összképet elcsúfító zsúfolt, szedett-vedett lomoktól roskadozó erkélyek tulajdonosai ellen viszont nem lesz könnyű fellépni, hiszen ha szabályt alkotnak is, azt be kellene tartatnia valakinek. Mindenesetre az első lépés, a kötelezés irányába hamarosan megtehetik az első lépést a várospolitikusok.

Játsszon velünk! Extrém erkélyek

Konyhakert az erkélyen, vagy száradó alsógatyák a hajdani polgári bérház teraszán?

Ha ilyet lát, kérjük fotózza le, és küldje be nekünk, hogy közösen kiválaszthassuk a legrondább, legextrémebb magyar erkélyt.

A beérkezett fotókat összegyűjtjük és szavazásra bocsájtjuk. Kérjük, a képhez mellékelje a pontos címet e-mailben, amit nem teszünk közzé, de fontos, hogy megtalálhassuk a kategória győztes erkély gazdáját később.

A fotókat a lakaskulcs@nepszabadsag.hu címre várjuk március 30-ig.

Köszönettel:

A szerkesztőség