Az invazív fajok csoportjába azok a nem őshonos, behurcolt vagy termesztési szándékkal betelepített növények tartoznak, amelyek kiszabadultak eredeti környezetükből, s új helyükön gyorsan helyet szorítanak maguknak, agresszívan terjeszkednek. Ezek a növények trükkök egész sorát fejlesztették ki, hogy minél gyorsabban minél nagyobb területet foglalhassanak el. A közismert akác mellett például a bálvány- vagy ecetfa is a talajfelszín-közeli gyökereiből, az eredeti növénytől akár tíz-húsz méterre, úttest, járda, kerítés alatt is átbújva növeszt új egyedeket. Ezek egyetlen év alatt leválnak az anyanövényről, és új csemeteként egy lépéssel nagyobb területet hódítanak meg. E növények túlélési trükkje a talajfelszín-közeli, szerteágazó gyökerekben rejlik, így képesek hasznosítani a kevéske vizet, hajnali párát, ami jól jön, ha egy száraz területet kell fásítani, de káros, ha innen elszabadulva, normálisnak mondott környezetben elszívja a többi növény elől a vizet. Az ilyen növények támadásától a kertet mélyen alapozott kerítéssel vagy függőleges falú árok ásásával lehet megvédeni, a gyökerek ugyanis levegőben nem tudnak terjedni. Persze alkalmi segítség lehet a fűnyíró gép is, de ez inkább csak látványmegoldás.

Az akác és a bálványfa leginkább a termetük miatt szembeötlő, ezek okozzák a kertekben a legtöbb gondot, de a kisebb támadókból is egyre több van. Hasonlóan agresszívak például a télálló bambuszok. A bambusz csak úgy fékezhető meg, ha földbe süllyesztett, beton kútgyűrűbe ültetik. A botanikusok szerint az átlagos hazai vegetációban a gyepszinten élő növények akár harmada is lehet észak-amerikai, ázsiai eredetű faj. A növények vándorlását kutatók állítják, hogy magjaikat elsősorban a folyók hozzák, s először az ártérből indulnak el. Vannak olyanok, amelyek a vándorló madarak közvetítésével pottyannak el itt-ott, s ha jó helyre kerülnek, akkor megtelepedhetnek. Szép számmal akadnak olyan, főleg egynyári gyomok, amelyek a világméretű terménykereskedelem révén kerültek a Kárpát-medencébe.

Mit tehet egy hobbikertész, ha ilyen növény jelenik meg a kertjében? A lágyszárúakat ki kell húzni, le kell kaszálni, vagy egyéb módszerrel minél előbb el kell pusztítani. A fás növényekkel, ha magról nőtt, hasonló módon kell eljárni. Ha már nagyobbacska, akkor a lehető legkisebb csonkot hagyva ki kell vágni, és az újból jelentkező hajtásokat addig kell a gyökéren át ható gyomirtóval kezelni, míg el nem pusztul.

A botanikusok összeállították ezeknek a veszedelmes növényeknek a listáját. Az összegzés szerint négytucatnyi behurcolt és a három őshonos tartozik közéjük. A behurcoltak: alkörmös (Phytolacca americana), ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), átoktüske (Cenchrus incertus), bálványfa (Ailanthus altissima), betyárkóró (Conyza canadensis), bíbor nenyúljhozzám (Impatiens grandulifera), borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta), csicsóka (Helianthus tuberosus), egynyári seprence (Erigeron annuus), fehér akác (Robinia pseudoacacia), gyalogakác (Amorpha fruticosa), japán komló (Humulus scandens), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), karmazsinbogyófajok (Phytolacca spp.), kaukázusi medvetalp és rokonai (Heracleum mantegazzianum), keresztlapu (Erechtites hieraciifolia), keskeny levelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), kései meggy (Prunus serotina ), kis virágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora), kőrislevelű vagy zöld juhar (Acer negundo), magas aranyveszsző (Solidago gigantea), magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), olasz szerbtövis (Xanthium italicum), óriás japánkeserűfű (Fallopia sachalinensis), őszirózsafajok (Aster spp.), parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), parti szőlő (Vitis riparia), selyemkóró (Asclepias syriaca), süntök (Echinocystis lobata), sokvirágű napraforgó (Helianthus decapetalus), sziklai szőlő (Vitis rupestris), vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.), vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica). Őshonos fajok: fekete bodza (Sambucus nigra), nád (Phragmites australis), siskanád (tippan) (Calamagrostis epigeios), Vad- vagy földiszederfajok (Rubus fruticosus agg.).

A jövő héten a rózsák tavaszi munkáiról írunk.

A bambuszt sem könnyű kordában tartani