A tulajdoni lap tartalmával kapcsolatos törvényi rendelkezéseket az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény határozza meg. A törvény indoklásában is megfogalmazódott az a szándék, hogy az ingatlanokhoz kapcsolódó különböző adatok mindenki által megismerhetővé váljanak. Természetesen ez a jog nem korlátlan, az adatok csak olyan mértékben nyilvánosak, hogy az ingatlanforgalom biztonságos lehessen. A törvény kimondja, hogy „4. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás – az e törvényben meghatározottak szerint – nyilvános. (2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet…”. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ország összes ingatlanának fontos adatait, vagyis Magyarország minden négyzetmétere fel van térképezve.

Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles: a bejegyzett adatok és tények fennállását hitelesen tanúsítja, senki sem hivatkozhat eredményesen arra, hogy azok fennállásáról nem tudott, valamint vélelmezni kell, hogy az oda bejegyzett jogosultat illeti meg az adott jog. Tehát ha mi vagyunk feltüntetve tulajdonosként egy lakás tulajdoni lapján, annak kell bizonyítania az igazát, aki ezt cáfolja.

De pontosan mit láthatunk egy tulajdoni lapról?

A tulajdoni lap három római számmal jelölt részből (I., II. és III.) áll. Mindhárom részben arab számmal sorszámozott bejegyzések vannak, az egymáshoz kapcsolódó bejegyzéseknél ezekre a számokra utalnak. A bejegyzések és törlések mellett szereplő dátumból láthatjuk, hogy a bejegyzés, illetve törlés mikor történt.

Az I. részből megtudhatjuk az ingatlan adatait: a település nevét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, a terület nagyságát, művelési ágát. Ez utóbbi mutatja meg, hogy egy adott ingatlan szántó, rét, legelő, erdő stb., vagy pedig művelés alól kivett terület, például lakóház vagy nyaraló; a területen álló épületnek mi a rendeltetése: gazdasági épület, társasház, szövetkezeti ház stb. Ebben a részben találunk utalást arra a velünk szomszédos telekre, ingatlanra is, amelyen bennünket szolgalmi jog illet meg.

A II. részből tudhatjuk meg, hogy ki az ingatlan tulajdonosa, esetleg ő kiskorú-e, vagy gondnokság alatt áll. Fontos, hogy a tulajdoni lap adatvédelmi okokból nem tartalmaz minden adatot egy személyről. Itt a nevét, születési évét, anyja nevét és a földhivatalhoz bejelentett lakcímét találhatjuk meg.

A III. részből tudhatjuk meg, hogy vajon terheli-e az ingatlant haszonélvezet, földhasználati jog, telki szolgalmi jog, van-e rajta elő- vagy visszavásárlási jog, esetleg vételi jog, jelzálogjog vagy végrehajtási jog. Ebből a részből láthatjuk, folyik-e felszámolási eljárás vagy végelszámolás a jogosult ellen, esetleg az ingatlan  telekalakítási, építési tilalom vagy építésügyi korlátozás alá esik.

Megtudhatjuk, van-e rajta elidegenítési, illetve terhelési tilalom, zár alá vétel, vagy tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye bejegyzésre került-e.

Széljegy

Az ingatlannal kapcsolatos beadványok a benyújtás, azaz az érkeztetés napján vagy az azt követő napon széljegy formájában a tulajdoni lap I. részét megelőzően feljegyzésre kerülnek. Ezek a széljegyek azt tanúsítják, hogy az ingatlannal kapcsolatban kérelmet terjesztettek elő valamely jog vagy tény ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése vagy törlése iránt.

A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás bejegyzésére irányuló kérelem elutasítása után a széljegyet törlik.

A széljegy alapján tehát a tulajdonjog és egyéb tények még nincsenek bejegyezve, de a széljegyben megjelölt személyek szerződés vagy egyéb okirat alapján valamilyen igényt, jogosultságot formálnak az ingatlanra. Ez a leendő vevő tulajdonszerzését is megakadályozhatja vagy korlátozhatja, mivel az ő tulajdonjogának a bejegyzésére majd csak e széljegyek elintézését követően kerülhet sor (ez az ún. rangsor elve). A széljegy arról tájékoztat tehát, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét.

Egyszerre több széljegy is lehet a tu erre kü-erre külön odafi gyelni, hiszen ha például széljegyként szerepel az általunk megvásárolni kívánt ingatlanon egy tulajdonjog-bejegyzési kérelem, akkor nagy az esély rá, hogy már másnak eladták az ingatlant, vagy jobb esetben még nem teljesen rendezett az ingatlan jogi helyzete. A széljegy tájékoztató jellege az t is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad vagy elutasítja, ez csak azt jelzi, hogy ilyen tartalmú kérelmet nyújtottak be a földhivatalhoz.

Mikor van szükségünk a tulajdoni lapra?

Legfontosabb felhasználási területe természetesen az ingatlan-adásvétel. Jelentős károktól óvhat bennünket elővigyázatosságunk, tájékozottságunk a megvásárolni kívánt ingatlan adatait illetően.

Ezenkívül megemlíthetjük a jelzáloghiteleket, amikor a hitel fedezetét ingatlanunk, annak értéke biztosítja. A gazdasági társaságok székhelye, telephelye is mindig ingatlan, ami nem jelent mást, mint hogy a társaság bejegyzésekor vagy módosításakor a cégbíróság felé is igazolnunk kell a használati jogosultságot, melyhez szükséges lehet az ingatlan tulajdoni lapjának másolata is.