Jászberényben nemrégiben testnevelésórán lett rosszul egy tizenéves diák: a hetedik osztályos fiút az egyik nevelő próbálta újraéleszteni, amíg a mentők megérkeztek. A gyerek vérkeringését tizenöt perc alatt sikerült újraindítani, s a fiút helikopterrel szállították a budapesti Heim Pál kórházba, ám ott később elhunyt. Az elsődleges vizsgálatok szerint halálát veleszületett rendellenesség okozta. Az érintett jászberényi Belvárosi Általános Iskola azon kevés intézmény közé tartozik a városban, ahol még működik vöröskeresztescsoport, épp az újraélesztésbe bekapcsolódott tanárnő vezetésével. Nagyné Völgyi Hilda igazgató azt mondja: több alkalommal is próbáltak más iskolákban tanító kollégáiknak elsősegélynyújtó oktatást szervezni, ám erre rendkívül kevesen jelentkeztek. A tragikus haláleset után a jászberényi önkormányzat egészségügyi bizottsága javasolta, hogy hirdessenek újra ilyen tanfolyamot a pedagógusoknak, s a kurzus költségét átvállalja az önkormányzat. De más lépéseket is kiváltott a kisfiú halála: Jászberényben eddig csak a buszpályaudvaron volt nyilvánosan elérhető, félautomata defibrillátor, most úgy tervezik, a művelődési központban, a hűtőgépgyár sportcsarnokában, és a Belvárosi Általános Iskola tornatermében is elhelyeznek egyet.

A közoktatásról szóló törvény 2004. óta kötelezővé teszi, hogy az általános és középiskolákban tanórák keretében egészségtan-foglalkozásokat tartsanak. Azt azonban már az iskola dönti el, hogy az egészséges táplálkozásra, a higiénia fontosságra vagy épp a kábítószer elleni küzdelemre helyezi a hangsúlyt. Szőke Péter, a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem alkalmazott bölcsészeti karának egészségtan- és testnevelő tanára azt mondja: a leendő pedagógusokat sem készítik fel mindenütt elsősegélynyújtó feladatokra. Ráadásul nem mindig elég, ha valaki elméletben tudja a teendőket; krízishelyzetben dől el, hogy alkalmazni tudja-e a tanultakat. „Bátor szívre és hideg fejre van szükség vészhelyzetben”–mondja.

A szilvásváradi Szalajkavölgy forgalmas bejáratánál lévő Lovas étterem pincérei, ha akarnának sem tudnának segíteni a bajba jutott vendégeken, turistákon, mert a falu egyetlen nyilvános újraélesztő készüléket nemrég elszállították tőlük. Gál Gábor tulajdonos azt mondja, az alkalmazottak megtanulták kezelését, szerencsére az elmúlt öt évben nem kellett azt használniuk. A készüléket egy forgalmazótól kapta a falu, ám a cég karbantartásra hivatkozva tavaly elszállította, s azóta sem kapták vissza. Szaniszló László, a kétezer lelkes, de turistaszezonban naponta tízhúszezer vendéget is fogadó település polgármestere szerint nem maradtak életmentő készülék nélkül, mert időközben az orvosi rendelőbe vásároltak egyet. Igaz, ez jellemzően munkaidőben elérhető, s ha máskor lesz valaki rosszul, riasztani kell az orvost.

Lapunk kíváncsi volt: vajon a rendőröknek kötelező-e elsősegélynyújtó tanfolyamot végezniük. A legtöbb, általunk megkérdezett megyei főkapitányságon nemleges választ kaptunk.

– A legtöbb járőr vészhelyzetben a mentőket riasztja –mondta Veres Éva, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője. Hozzátette: elvileg minden magyar állampolgárnak, aki rendelkezik jogosítvánnyal, értenie kellene az elsősegélynyújtáshoz, újraélesztéshez, ezt ugyanis az gépjárművezetéshez szükséges egészségügyi alapismeretek tartalmazzák.

Más kérdés, hogy az emberek többsége ezt a tudást a jogosítvány megszerzése után szinte azonnal el is felejti...

Magyarországon évente 20–25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban: a betegek közel egyharmada nyilvános helyen lesz rosszul. Újraélesztésükre az első tíz percben van a legnagyobb esély.