Rendőr fog posztolni a bűnözők lakása előtt!
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vizsgálja, hogy a házi őrizetben lévő, kiemelten súlyos szabadságvesztéssel fenyegetett bűnözők esetében visszaállítható-e a 2003 előtti gyakorlat, azaz a házi őrizetesek folyamatos rendőri ellenőrzése – közölte a szaktárca sajtóosztálya a Népszabadság érdeklődésére.
A házi őrizet szabályainak felülvizsgálata azt követően vetődött fel, hogy január végén engedély nélkül távozott lakhelyéről a különféle maffia-bűncselekményekkel vádolt Magyar Róbert, a fekete sereg néven elhíresült bűnszervezet feje. Magyar előzőleg három évet töltött előzetes letartóztatásban. Miután ügyében nem született még elsőfokú ítélet, a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében ki kellett engedni az előzetesből. Az eljáró bíró az ilyen esetekben szokásos gyakorlatnak megfelelően elrendelte a házi őrizetét. Azt, hogy a férfi betartja-e a házi őrizet szabályait, a rendőrségnek naponta háromszor kellett volna ellenőriznie, azonban a januári BKV-sztrájk alatt az ellenőrzés elmaradt. Az ügyben több rendőr ellen fegyelmi eljárás indult.
Magyar azonban akkor is megszökhetett volna, ha a rendőrség naponta három alkalommal bekopogtat hozzá. 2003 óta ugyanis a házi őrizetes zaklatásának minősül, ha a rendőrség az előírtnál gyakrabban tart ellenőrzést. A törvény lehetőséget teremtett a házi őrizetesek nyomon követő eszközökkel (kar- vagy lábperecekkel) való megfigyelésére, azonban a rendszer kiépítésének magas költségeire hivatkozva a kormány még 2003-ban leállította az ez irányú fejlesztéseket.
Egy friss ügyészségi statisztika szerint 2009-ben 91 387 személy ellen emeltek vádat az ország ügyészségein. Közülük a vádemeléskor 2380-an voltak előzetesben, 180-an álltak lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt, és mindössze 53-an voltak házi őrizetben. Bár az állam számára az előzetes letartóztatás a legdrágább kényszerintézkedés, a bírói gyakorlat konzekvens: ha tartani lehet a gyanúsított, illetve a vádlott szökésétől, elrendelik a letartóztatását. Ügyvédek, ügyészek, sőt több bíró is azt állítja, más lenne a helyzet, ha létezne Magyarországon is olyan elektronikus követőrendszer, amely garantálná, hogy a tárgyalásra váró vádlott nem tűnik el az igazságszolgáltatás elől. A legveszélyesebb házi őrizetesek folyamatos megfi gyelése azonban több tucat rendőrt vonna el folyamatosan a közterületekről, noha a kormány korábban épp a közterületi rendőri jelenlét növelésére tett ígéretet. Szakemberek szerint már csak azért is elkerülhetetlen a házi őrizetesek elektronikus megfigyeléséhez szükséges technikai feltételek megteremtése.
Hasonló rendszert kellene kiépíteni és fenntartani, mint amilyet a fuvarozók használnak járműveik követésére. Mindössze néhány tízezer forintba kerül a kar-, illetve lábperec, amelyet a gyanúsítotton rögzítenek, s amelynek az eltávolítása, megrongálása (azokban az országokban, ahol ezeket már kiterjedten alkalmazzák) önmagában is bűncselekménynek számít. Ami sokba kerül, állítólag százmilliókba, az a központ, amely „szemmel tartja” a házi őrizeteseket és riasztja az illetékes rendőrkapitányságokat, ha megszegik a szabályokat.
A tárca információink szerint még vizsgálja annak lehetőségét, hogy bérbe vehetők-e hasonló feladatokra (például járműflották megfigyelésére) már felállított rendszerek szolgáltatásai. Még nem zárható ki az sem, hogy a rendőrség saját rendszert kap, már több cég tett ajánlatot a megfigyelőközpont felszerelésére és üzemeltetésére. Előrehaladott tárgyalások folynak ugyanakkor a szomszéd országokkal, főleg Szlovákiával, Szlovéniával és Ausztriával egy közös rendszer kiépítéséről. Szomszédaink hasonló cipőben járnak – közölték minisztériumi források –, így jó esély van arra, hogy összefogással hamarabb és olcsóbban kiépülhet egy több országra kiterjedő megfigyelőrendszer.