A legtöbb trópusi, szubtrópusi szobanövény számára a tél kritikus időszak. A kényszerű pihenőidőszakuk negyedik hónapjánál tartanak. A fénytelen szobában a gyengébb kondícióban lévők hamar rossz véget érnek. Ezért, ha kókadnak, levelük széle száradni kezd, gyorsan kell cselekedni. A szobanövényeknek a növekedéshez és fejlődéshez tápanyagra, vízre és fényre van szükségük. A növényekre általában jellemző, hogy a természetes élőhelyüktől eltérő körülmények között „viselkedésük” megváltozik. Növekedésük lelassul, a természetestől eltérő módon fejlődnek, leveleik színe ismódosulhat és ez a téli pihenő idején duplán igaz. A vízigényüket viszonylag könynyen ki lehet elégíteni, feltéve, ha a növény gazdája tudja, kedvencének mire van szüksége. A fény, pontosabban a megvilágítás helyes megválasztásával viszont rendszerint baj van.

Ha nem megfelelő a megvilágítás (főként a fény mennyisége, minősége), el is pusztulhat, hiszen az anyagcseréhez nélkülözhetetlen energiához nem jut hozzá. Aki lámpázással kívánja pótolni a természetes fényt, jó, ha tudja: általában a normál égők nem a növények számára fontos hullámhosszon bocsátják ki a fényt. A kereskedelmi forgalomban, szaküzletekben és nagyobb áruházakban azonban megvásárolhatók a különleges, fotoszintézist segítő fényforrások. Léteznek kimondottan növényeknek való lámpák, ezek az emberi szem szá mára furcsa színt adnak. Ezek a normál izzók árának duplájába, esetenként négyszeresébe kerülnek. A terrarista szakboltokban is vásárolhatók ilyen fényforrások, ugyanis az akváriumok és a terráriumok lakói is igénylik a műnapot. Itt azonban még borsosabbak az árak, egyegy lámpáért több ezer forintot is elkérhetnek. De a sápadással fényhiányt jelző növénynek segítségére siethetünk egy függöny, vagy ablakmosással is, de sokat segít az is, ha arrébb húzzuk az edényt.

Télen másként kell öntözni is. Az aktívan virágzó fajok – egyebek mellett a mikulásvirág, ciklámen, hagymások – kivételével ilyenkor a tápoldatozást mellőzni kell. A kaktuszokat szinte nem is kell öntözni. A többiek is mérsékelt, de gyakori, apróbb adagokban történő öntözést igényelnek.A központi fűtéses szobában gyakran kell a növényeket permetezve párásítani. A mozgatható szobanövények meghálálják azt is, ha havonta egyszer a kádban langyos vízzel lezuhanyozzák őket.

Szerencse, hogy a legtöbb szobanövény a trópusi, szubtrópusi vegetáció aljnövényzetéhez tartozik, ezért természetes élőhelyén sem jut hozzá a közvetlen napfényhez. Ha nem szeretnénk télen a sápadó növények miatt idegeskedni, akkor jobb, ha eleve olyanokat választunk, amelyek elvannak félhomályban is, ilyen a borostyán, filodendron, fodorka, hortenzia, indás kőtörőfű, kukoricalevél, kúszóka, orchidea, páfrány, vitorlavirág – ezek mindegyike szép dísze lehet a lakásnak. A sötétebb helyen elvannak a kertből behozott pozsgások is. Az árnyékos helyen lévő növényeket, egy-egy lámpa fénye feldobja, még az olyanét is, amelyik élettani szempontból nem hajt hasznot, viszont érdekessé teszi a levélzetet, hajtásrendszert. Más színük lesz a leveleknek, ha alulról, oldalról kapják a fényt.

A jövő héten a hagymás növényekről írunk.

A pozsgások télen kevés fénnyel is beérik