Lapszámosok

Még épp hogy volt alkalmam dolgozni a Blaha Lujza téri sajtóházban. A Népszabadság második stúdiós évfolyamában, 1991 tavaszán javítottuk az akkori szerkesztőség átlagéletkorát. Alig maradt idő megismerni, hol szedik a lapot, alig szoktuk meg a páternosztert, alig tanulmányozhattuk, hogyan szaladnak a hurkába tekert gépelt cikkek a csőpostahálózatban, alig volt időnk végighallgatni az „öregek” sztorijait a Corvin Áruház mögötti sörözőben, és alig üldögélhettem mesterem, Daniss Győző aprócska szobájában… máris szedni kellett a sátorfánkat.

A Népszabadság Rt. 1991 végén saját ingatlanba költözött. Itt vagyunk most is, a Bécsi úton, az egykori Szilikátipari Kutatóintézet irodaházában. Első mentorom, Molnár Gál Péter cikke emlékeztet arra, hogy még el sem hagytuk a házat, már leverték a homlokzatról a Népszabadság neonbetűit – egy vasárnap, társadalmi rohammunkában. Kiírták a helyibe: Új Magyarország. Az a napilap sem létezik már, ahogy a ház sem áll.

Az épületegyüttes pedig több mint száz évig adott otthont a magyar sajtónak. A József körút 5.-ben honolt a Budapesti Hírlap szerkesztősége, amelyet legendás kiadója, Rákosi Jenő birtokolt. Az 1930-as években költöztek ide más lapok is, például a Függetlenség – írta Buza Péter a Budapest folyóiratban. Aztán 1949. április 13-án a Blaha Lujza tér épületeit, mint elhagyott javakat, az Állami Vállalatok Központi

Nyugdíjpénztára kebelezte be, és a tulajdon a magyar államra szállt. A József körút 3., 5. és a 7-es házakat összeépítették, és így alakult ki a Szabad Népszékház. Igaz, a 16,5 ezer négyzetméternyi területből csupán 2-3 ezret használt a Szabad Nép (majd a Népszabadság), a többin más lapok, a nyomda és a kiadói alkalmazottak dolgoztak. Az átépítés költségeihez téglajegyet vásároltak a lelkes olvasók, jótékonysági focimeccset játszott az Iparügyi Minisztérium és a Posta csapata. Műsoros ünnepséget szerveztek a városházán, ahol több mint 11 ezer forint (!) gyűlt össze. A Fővárosi Napló szerint gyakorlatilag népi mozgalommá vált a Szabad Nép székházának felépítése. A külső homlokzat is megújult: Major Máté és Fischer József értő szakmai koncepciója nyomán. A tervező Lux László volt.

Akik a rendszerváltozás előtt gyakran jártak a Blaha környékén, jól emlékeznek arra a szocreál domborműre, amely a körúti homlokzatot borította. A Felszabadítás és újjáépítés című művet három alkotó jegyezte: Beck András, valamint a Sztálin-szobráról híres Mikus Sándor és az Osztapenko-szobor készítője, Kerényi Jenő. A kompozíciót a Népszabadság elköltözése után hirtelen felindulásból leverték, helyére sima márványlapok kerültek. Még néhány évre legalábbis.

Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentő sorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.

Sajtóház a Blahán
Sajtóház a Blahán
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.