A magyar gazdaság helyzete és a bankok szigorú hitelezési politikája miatt egyelőre nem talál magára az ingatlanpiac. Tóth G. Csaba, az Ecostat Gazdaságkutató Intézet közgazdasági osztályvezetője kifejtette: az elkerülhetetlen költségvetési szigorító intézkedések jövedelem- és támogatáscsökkentő hatása, az egyelőre nem javuló foglalkoztatási helyzet és az építési engedélykérelmek csökkenő száma mind azt vetítik előre, hogy a válság még hosszú távon érezteti keresletcsökkentő hatását. Ez az új lakáshitelek értékén is meglátszik: míg 2008 decemberében 90 milliárd forint értékben folyósítottak kölcsönt lakásvásárlásra 2009 decemberében már csak 20 milliárdot.

Minthogy a magyar munkaerőpiac még nincs túl a mélyponton, és a szakember az idén további 30 ezer munkahely megszűnését valószínűsíti, sem az iroda, sem a lakáspiacon, de az ipari ingatlanok területén sem várható a forgalom élénkülése. A vállalkozások ugyan javuló hangulatot jeleztek, ám a felmérések azt mutatják, elsősorban a termelőhelyek bővítését és felújítását tervezik, iroda és raktárberuházásokra még nem gondolnak.

Az Ecostat Ingatlanbarométere 2009 egészét tekintve 35,6 százalék lett, ami jócskán alatta van a 2001 óta készülő hangulatindex 2007-ben mért mélypontjának (44,4 százalék). Igaz, a tavalyi utolsó negyedévben az év közben mértnél magasabb, 38,5 százalékot mutatott a barométer, elsősorban az ingatlanforgalmazók, a vállalatok, és az uniós pályázatok miatt derűlátóbb önkormányzatok miatt. Az index emelkedése azonban csak annyit jelent, hogy az ingatlanpiaci szereplők úgy vélik: a mélyponton túljutottak, és immár legrosszabb esetben is csupán stagnálás jöhet.

Az árak várható alakulását szondázva kiderült, hogy a legnagyobb mértékű drágulásra, mintegy 4,5 százalékos emelkedésre az építőanyagok körében számít a piac – tette hozzá Liskáné Pólya Lenke, az Ecostat tudományos munkatársa. A munkaerő-költségeket is magában foglaló építési tevékenység, és a tervezési díjak tekintetében átlagosan kétszázalékos növekedés várható. Ugyanakkor az építési kedv visszaesése miatt most már az építési telkek ára is csökken. Az új építésű lakások ára stagnál, dacára a beruházási költségek emelkedésének.

Ami nemrég még fénykorát élte, vagyis a garzonlakások piaca, szintén nem mentesül a válság okozta keresletcsökkenéstől, miként nehezebben értékesíthetők ma már a pesti és a budai zöldövezeti lakások is. A kereslet élénkülésére egyedül az 50–55 négyzetméteres lakásoknál van remény, mivel azokat újabban a jól kereső menedzserek első lakásként vásárolják.