Aki még csak most kezd kertészkedni, jó ha tudja: előbb a metszés, utána jöhet a permetezés. Egyrészt a levágott részek miatt kevesebb szerre van szükség (bár az eltérés csekély), másrészt aki metsz, nem koszolja össze magát, hiszen nem kell összefogdosni a zömében olajos vegyszerrel permetezett gallyakat. A metszési technikákat a munka végzése szerint két nagy csoportba sorolhatjuk. A szabadban élő dísz- és haszonnövények nagyobb metszésének ideje általában késő ősztől tavaszig, lombhullástól rügypattanásig tart. De lehet egész évben válogatni a hajtásokat, ahogy teszik ezt az Agatha Christie-filmek kertszerelmes szereplői. Mindig tartanak egy ollót a kezükben, s nyisszantanak innen-onnan.

A metszés tudományáról a gyakorló kertbarátnak elég anynyit tudnia, hogy a viszonylag szűk helyeken, ahol a cserjék, fák és egyéb növények versengenek a fényért, csapadékért, tápanyagért, időnként szükség van a föld feletti részek alakítására. Nem érdemes egyszerre (vagy akár egy éven belül) minden felesleges hajtástól megszabadulni.

Az ilyen kaszaboláskor a növény belső információs rendszere bajt jelez. A vészreakció nem marad el: az összes alvórügy aktivizálódik, és a növény minden energiájával pótolni akarja az elveszített részt. Hetek alatt a vízhajtások seprűjévé válik a fa, cserje. A sérült, elszáradt részek mellett a szabadon álló cserjékből nyugodtan kivehetnek egy-egy nagyobb, sűrítő ágat, részt is, hasonlóan vághatók a fák zavaró ágai. A nagyobb sebek ejtésekor érdemes valamilyen felületkezelőt használni, de jó az ólommentes olajfesték is.

A gyümölcsösök és fás szárú dísznövények rendszeres metszésére szükség van, mert enélkül a korona belsejében a napfény hiánya miatt a hajtásnövekedés gyengül, megáll, a korona felkopaszodik. A viszszafogott növekedésű díszgyümölcsfák, ahogy termő társaik is, igénylik a metszést. Ha a fa megjelenése szempontjából fontos helyen lévő hajtás rosszul áll, nem kell feltétlenül metszőollóhoz nyúlni. A kívánatos állásszögbe kényszeríthető a hajtás lekötözéssel, egy súly ráakasztásával is.

A szabadban élő nagyobb növényeken és a cserepes minicserjéken is el kell távolítani azokat a hajtásokat, amelyek befelé, felfelé vagy keresztbe nőnek. Akinek nem jutott ideje a téli metszésre, a kihajtás után is pótolhatja. A nyári zöldmetszések élettani szerepe, hogy növeli a korona belsejében a fényt, kedvezőbb helyzetbe hozza a megritkított termővesszőket, a díszgyümölcsfák esetében a jól megvilágított hajtásokon több virágrügy lesz augusztusban.

Nemcsak a gyümölcsfákat érdemes téli lemosószerrel permetezni. Az általában nem mérgező szereket használják a biokertészek is, és segítségükkel jócskán lehet gyéríteni az áttelelő káros rovarokat és gombákat. A boltokban többféle szer kapható, kiválasztásukkor arra kell ügyelni, hogy az olajtartalmúak általában a rovarkártevőket pusztítják, míg a ként, rezet, meszet tartalmazók a gombákat is. Vannak kombinált készítmények is. Ezek azonban csak akkor hatásosak, ha vastag, filmszerű réteget képeznek a növényeken.

A jövő héten a sápadó szobanövényekről írunk.

A kajszit ritkán kell metszeni A szerző felvétele