'Újabb földrengésre ébredtünk' - magyar segélyező beszámolója az Alfa-zónából
Arról a Református Szeretetszolgálat nemzetközi programvezetője nem tudott beszámolni, hogy az utórengésnek voltak-e áldozatai; de mint mondta, az emberek többsége a fővárosban már amúgy az utcán alszik az első rengés óta, illetve kimenekült a házakból a reggeli utórengés idején. „Rengetegen a főváros szélén lévő, nyílt területekre költöztek ki, spontán menekülttáborokat alakítva sátrakból, kalyibákból.”
Az orvosi segítségnyújtást kaotikus viszonyok közepette szervezték meg. A város öt kórházából egy összedőlt, négy működik, de 2-3 nappal az első földrengés után kifogytak a gyógyszerből, kötszerből. A külföldi orvosok az ENSZ-kórházban vannak, ott viszont a kelleténél több az orvos, a világszervezet azonban nem engedi őket az utcára, mert – a fosztogatások, lázongások miatt – nem tudják garantálni a biztonságukat. „Így mindenki magára van utalva, mi is magunk kezdtük megszervezni a betegek ellátását. Béreltünk teherautót, az amerikai hadseregtől kértünk tengerészgyalogosokat, így indultunk ki az utcára, minden nap más helyszínen állítva ellátó pontot. Ennek az ENSZ-táborban híre ment, brit, német és tajvani segélyesek is társultak hozzánk, úgyhogy keddre már negyvenfős minikórházat hoztunk össze.”
A csapatnak kedden sikerült bejutnia a legsúlyosabb károkat szenvedett Alfa-zónába. Szerdán ugyanide mentek vissza, a (volt) katolikus katedrális közelébe. Alapvetően elsősegélyellátást végeznek, és Osgyán Dániel szerint kétféle beteggel van dolguk: az „egyszerűbb” töréseket, zúzódásokat egy orvos, vagy ápoló is el tudja látni, de sajnos sokan súlyos belső sérülésekkel, szövődményekkel érkeznek, ami viszont már kétemberes feladat. Előbbieket helyben ellátják, a súlyosabb eseteket viszont nem műthetik meg az utcán, úgyhogy kedden béreltek egy mikrobuszt, amit mentőautóként használnak: egy helyi segítővel az ENSZ kórházba szállítják őket.
Sokan csak könnyebb sérüléseket szenvedtek a földrengés miatt, de sebeik azóta elfertőződtek, szövődmények alakultak ki, így mire eljutnak az ellátó ponthoz, némelyikük már alig él – mondja Osgyán. A csapat a Dominikai Köztársaságban szerezte be az elsősegélycsomagokat (alapvetően nyugtatókat, fájdalomcsillapítókat, fertőtlenítőt, kötszert), de a Port-au-Prince-i ENSZ-táborban is kaptak felajánlásokat, egy kanadai csoport például – akik azt az utasítást kapták, hogy nem mehetnek ki az utcára – , átadták készletüket a magyar társaiknak.
– Meglehetősen kimerítőmunkáról van szó, reggeltől estig az utcán dolgozunk, 35 fokos hőségben, éjjel meg szervezzük a másnapi munkát – mondja kérdésünkre a programigazgató; a Református Szeretetszolgálat csapata ezért pénteken hazaindul, azon pedig még gondolkodnak, hogyan tudnának további segítséget nyújtani a karibi országban bekövetkezett eddigi legnagyobb – az eddigi adatok szerint 75 ezer áldozatot követelő – földrengés túlélőinek.
A Baptista Szeretetszolgálat ugyancsak mentőcsoportot küldött Haitire, a helyszínen dolgozó munkatársak jól vannak – tájékoztatták az MTI-t. Kedd reggel a Baptista Szeretetszolgálat egy újabb, négyfős egészségügyi csoportot indítottak útnak, akik szintén Dominikán keresztül érkeznek Port-au-Prince-be, hogy csatlakozzanak a Rescue 24 nemzetközi mentőcsapat Észak-Karolinából érkező nyolc tagjához. A csoport magyar tagjai között két orvos, egy ápoló és egy koordinátor is van.
