Befejeződött a szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskolában az a vizsgálat, amelyet az igazgató rendelt el, mert az egyik diáklányt társai kétszer is bántalmazták. Az ügyben rendőrségi vizsgálat is folyik.

Mint arról hírt adtunk, a lányok egyik osztálytársa mobiltelefonnal rögzítette az eseményeket, ami az interneten nyilvánosságot kapott. Az iskola vizsgálata szerint az első bántalmazás tavaly, egy tanítási órán történt. Az igazgató beszélt a két lány szüleivel, és az elkövetőt figyelmeztetésben részesítette. Ennek a konfl iktusnak később nem volt folytatása. A második eset idén, óraközi szünetben történt. Akkor a sértettnek eleredt az orra vére. Az esetet vizsgáló pedagógusok szerint a tanárok mindent megtettek az incidens megelőzéséért. A támadót nem sokkal korábban az ügyeletes tanár meggátolta abban, hogy megüsse osztálytársnőjét. Az agresszív lánnyal beszélt osztályfőnöke, és az iskola szociálpedagógusa, s a lány ígéretet tett arra, hogy a konfl iktust másképp oldja meg, mégis rátámadt a barátnőjére. Az elkövetőt édesanyja még aznap átkérte egy másik iskolába. Azok a tanulók, akik a történteket videóra rögzítették, és az agresszióra buzdítottak, tantestületi megrovásban, azok, akik az eseményeket közbeavatkozás nélkül végignézték, igazgatói figyelmeztetésben részesülnek.

Az iskola számos intézkedést tett: a 9. és a 10. osztályosok képzést kapnak konfl iktuskezelésből, az intézmény öt dolgozója speciális továbbképzésen vett részt. Folyik az iskolában a kamerarendszer kiépítése.

Az iskolai jelentés így zárul: „A konfl iktus forrása abban rejtőzik, hogy a fiatalok otthon nem látnak pozitív példákat, a durva, agresszív mintákat többnyire a médiából kapják, amely zúdítja rájuk a nyers erőszakot. Ráadásul a napjainkat jellemző nyomor, a munkanélküliség, a kilátástalanság mindehhez előkészíti talajt.”

Adolf Kolping, kölni katolikus pap 1849-ben indított népművelő mozgalmának hamar akadtak követői Magyarországon.

Kolping célja az volt, hogy a fiatalok olyan nevelést kapjanak, amelynek eredményeként képesek helytállni a hivatásukban, a családjukban, a társadalomban. Hazánkban 1946-ban több mint 200 Kolping egylet tevékenykedett. A rendszerváltáskor újraindult a mozgalom, s jelenleg tizenegy oktatási intézmény – főképp szakmunkásképző – igyekszik az alapító eszméi alapján nevelni a fiatalokat.