A növények többsége – ahogy más élőlény is – szokott pihenni. Sokan közülük (a lombos fák, cserjék többsége) a fagyos téli hónapokban leveleiket veszítik, leállítják nedvkeringésüket, és hibernált állapotban várnak az idő melegedésére. Ekkor kezdenek ébredezni. A szobában lakó növények is pihennek, aki tudja, miként jár zöldjeinek biológiai órája, felismeri a szunnyadó orchideát, szobaliliomot, vagy az éppen levelet nem hajtó fikuszt, filodendront.

A pihenő növényeket általában nem kell piszkálni. Nem szabad például a szobanövényeket télen tápoldatozni, túlságosan intenzíven öntözni, vagy azért melegebben tartani, hogy hamarabb hozzanak virágot, új vesszőt. (Persze az ajánlott tilalom a profi kertészekre nem vonatkozik, ha ők is betartanák a biológiai óra diktálta szabályokat, akkor sokkal szegényebb lenne a virágüzletek kínálata.)

Ilyenkor télen a pihenő növények többségét fűrésszel, ollóval lehet alakítani. Ez alól is vannak kivételek, a tavasszal virágzó cserjéket és növényvédelmi okokból a csonthéjas gyümölcsöket nem ajánlott télen metszeni. Természetesen ha az ág letörött, vagy valami más, halaszhatatlan okból van szükség a beavatkozásra, akkor ne tétovázzanak. Szokták tanácsolni, hogy fagymentes időben metsszenek, s azt is, hogy kesztyűben, mert a csupasz kéz melege (ha megfogják a fagyos növényt) árthat a rügyeknek. Ha viszont ezt mindenki betartaná, akkor szőlő- és gyümölcsültetvények maradnának metszés nélkül.

Más időpontban kell az almatermésűeket és a csonthéjasokat metszeni. Az almatermésűek rokonságát, az almát, körtét, birset és naspolyát télen, nyugalmi állapotban lehet metszeni, ahogyan a szőlőt is. A csonthéjasoknál már nem ilyen egyszerű az időzítés. A cseresznye, kajszi, mandula, meggy, őszibarack és a szilva metszése télen tilos, ugyanis a fajok fő gyilkosának számító ágkárosodásért, a gutaütésért felelős baktérium és gomba ilyenkor a sebeken bejut az élő szövetbe. Ezeket a fajokat tavasszal, virágzás előtt, illetve szüret után lehet metszeni.

Az olyan lomblevelű örökzöldek, mint a babér meggy, egész télen díszítenek leveleikkel. A legtöbbjük jól bírja a hazai teleket. Arra azonban ügyelni kell, hogy a fagymentes napokon meg kell őket öntözni. Ugyancsak öntözni kell a tujákat, borókákat is. Ne felejtkezzenek meg az árvácskákról, díszkáposztákról, erikákról. A hosszabb ideig tartó fagyos, de napsütéses időben külön gondot jelenthet, hogy a felmelegedő leveleik párologtatnak, ami súlyos esetben levélhullást is okozhat. A fagyott földből ugyanis nem tudja a vizet pótolni, ezért, ha kedves a növény, akkor az ilyen időben valami árnyékolót érdemes rávetni.

A hortenzia és a rododendron tövét remélhetően még ősszel lombbal takarták. Melegebb napokon azonban érdemes a védőburkot megbontani, a szellőztetés nem árt a növénynek. Csak tavasszal igényelnek némi metszést, ilyenkor kell az előző évi, elszáradt részeket visszametszeni.

A jövő héten a növények táplálásáról írunk.