A szobanövények a leggyakrabban leveleik hullatásával hozzák a frászt gazdáikra. Ennek sokféle oka lehet: öregedés, sóérzékenység, talajfáradtság, mozgatás, száraz levegő, megfázás – és nem utolsósorban a huzat.A figyelmetlen szellőztetés vagy egy rosszul szigetelt nyílászáró sok bajt okozhat.

A biológiai óra is beindíthatja a hullást, de bőven vannak olyan fajok – például a rózsák és a le- anderek –, amelyek később az elpotyogtatott levelek helyén újakat növesztenek. Évszakváltáskor – vagy egy-egy fagyosabb téli periódusban – elkerülhetetlen, hogy a növény felkopaszodik, és nemcsak csúnya lesz, esetleg el is pusztul. Erre bőven lehet példát hozni a fikuszfélék közül.

Csupán általánosságban mondható el, hogy a legtöbb növénynek télen a 15–22 fokos, egyenletes hőmérséklet lenne megfelelő. Ilyen hőmérsékleten a legtöbb növény jól érzi magát, képes megélni, de hőmérsékleti igényük pontos eltalálása ennél sokkal bonyolultabb. A legtöbb növény kedveli, ha a fénymentes időszakban kissé lehűl a környezete – mint például a melegkedvelő orchideák.

Ahány faj, fajta annyiféle hőigényt kell kielégíteni. Az ablak, a teraszajtó közelében vagy a télikertben érdemes tízcentinként ellenőrizni a hőmérsékletet. A hőmérőzéssel kiderülhet, hogy a helyi mikroklíma akár centiméterenként változó hőfokot produkál. Hasonlót tapasztalhatnak, ha a légmozgást ellenőrzik. A zárt lakásban is áramlik a levegő. Nem is beszélve a szellőztetés okozta hőmérséklet-különbségekről.

Ha másként nem oldható meg, szellőztetés idejére célszerű valamivel elterelni a légáramot. (Ez lehet széttekert karton vagy thermofólia, amelyet aztán szekrény mögé, vagy heverő alá lehet elrejteni.) Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ablakok és ajtók vonalában ablak- vagy ajtónyitáskor huzat keletkezhet. A rosszul szigetelt nyílászáró állandóan húz.

Egy lakásban elkerülhetetlen a szellőztetés, ha nagyon féltjük, jó, ha arra az időre másik helyiségbe visszük a növényt, vagy legalább elhúzzuk a légáram útjából. Ha ez nem megoldható, akkor gyorsan, tágra kell nyitni ajtót, ablakot. Ez jobb, mintha hosszú ideig résnyire hagynánk. Rossz az is, ha kívülről hideg, belülről pedig meleg levegő áramlik a növényekre, ez főleg az ablak alatti radiátorokkal fűtött lakásokban jellemző. Ilyenkor nemcsak a föld feletti részek kerülnek veszélybe, hanem a gyökerek is. Sok növény azt még túléli, hogy lombozatát kétféle hőmérséklet éri, de az már nekik is sok, ha az edény egyik oldalát a fűtőtest melengeti, a másik a fagyos ablaktáblákkal találkozik.

A huzat okozta megfázás mellett a radiátoros fűtés is levélhulláshoz vezethet. A szárazságban a gyökérzet képtelen ellensúlyozni a levelek párologtatását. A padlófűtés is megizzasztja a növényeket. Ha az alulról jövő meleget a növény a gyakoribb öntözés ellenre sem bírja, keressünk neki egy hagyományos fűtésű helyet, vagy legalább tegyük magasabbra.

Több olvasónk is kérdezte, milyen növények valók az olyan ablakok belső párkányaira, amelyek alatt radiátor van. Nehéz ilyet találni, mert az állandó felszálló meleg légáramlat (huzat) miatt a sivatagi száraz klímát, a növénynek úgy kell elviselnie, hogy közben az ablak közelsége miatt jelentős hőés fényingadozásnak is ki van téve. A jukka, szanzevieria, egyes varjúhájfélék, a tigrisaloé, klárisfű, töviskorona, kutyatej, szobahárs, pozsgafa, lassan növekvő díszszőlők kibírják. Az ilyen helyre kerülő növények életesélyeit nagyban növeli, a más élőhelyhez képest figyelmesebb öntözés.

A pozsgafa bírja a szellőztetést, de csak huzatmentes helyen virágzik A szerző felvétele