Növénykórház a szobában
Bármilyen körültekintő a szobakertész, előfordulhat, hogy egyegy féltett növény levele foltos lesz, elsárgul, végül lehullik. Ha nem tömeges a jelenség, a kisebb levelűeknél még nem rontja a növény képét, ám a levelüket vesztő olyan nagyobb növények, mint a banánok, pálmák, filodendronok, már a szoba csúfságai lehetnek.
A gombák vagy baktériumok okozta betegségek kórképeit nem olyan egyszerű felismerni, mint a látható jelenlétükkel is rémisztő rovarok okozta bajt.
A növények betegségmentesítésekor tudni kell, hogy a levelek, a szár foltosodását, elhalását gyógyítani nem lehet. Vagyis ezek újbóli zöldülését nem érdemes várni. Viszont a gombák, baktériumok, netán a vírusok további terjedését meg lehet előzni.
A vírusok által terjesztett betegségek gyógyíthatatlanok, ezért a vírusos növényektől jobb minél előbb megszabadulni. A gombák és baktériumok ellen védekezni nem bonyolult feladat, mert legtöbbjük egyszerűen, az öntözés megváltoztatásával, a cserép odébb tolásával, szárazabb, szellősebb helyre állításával visszaszorítható, és ha ez nem sikerül, akkor érdemes réz- vagy kéntartalmú permetezőszerekhez nyúlni. Vannak a lakásban is veszélytelenül használható, szelektív, csak egy-egy betegség ellen hatásos szerek. Akadnak már olyanok is, amelyek sokféle gombabetegség terjedését tudják megakadályozni, sőt gyógyítani is.
Mielőtt a legrosszabbra készülnek, a gondozási hibák jeleit érdemes megtanulni. Például a régen át nem ültetett növény általános gyengeségét a cserép teljes átgyökeresedése okozhatja. Hasonló tüneteket produkál a gyökérrothadás is. Ha a növényt nem szellőztetik és nem ültetik át időben, a gyökérkárosodás okozta növekedésleállás visszafordíthatatlan állapotot idézhet elő. Ilyenkor érdemes a gyökerek között lévő földet teljesen kimosni és a sérült, elpusztult növényi részeket eltávolítani. A gyökérrothadás kialakulásáért a nedves és hűvös környezet a felelős.
Rosszabb a helyzet, ha a gyökereken, a gyökérnyakon rákos sejtburjánzást találnak. A gyökérgolyvát okozó Agrobacterium elpusztításával nem érdemes kísérletezni. Az ilyen növénytől meg kell szabadulni, mert a baktériumos daganat megfojtja a növényt.
A lédús hajtásokkal élő növényeken a zöld és a gyökérrészek határán támadnak a szártőrothadást okozó gombák. Ezeket akkor érdemes keresni, ha hiába öntözik rendszeresen a növényt, az még akkor is szárad, ha a cserép földje nedves. A szártőrothadás neve jelzi a tünetet. A fuzárium vagy a Phytium gombák megbarnítják és előbb-utóbb elemésztik a szár tövét. A megbetegedett növénytől szintén meg kell válni. A levélfoltokat okozó gombák jellegzetes tüneteket okoznak, könnyen felismerhetők. Legegyszerűbb védekezés – és általában teljes gyógyulást hoz – a beteg levelek eltávolítása ésa növény melegebb, szellősebb helyre költöztetése. Ha ezek után továbbra is támad a gomba, akkor szükség lehet a permetezésre. Ha nem sikerül pontosan meghatározni a betegséget, a gyanús levéllel a gazdaboltba kell menni, ahol a hozzáértő eladó segíthet kiválasztani a megfelelő növényvédő szert.
Hipóval életben tartva
Az év végi családi vizitekre sok vendég érkezik vágott virággal. Egyegy virágcsokor bármilyen tetszetős és drága, előbb-utóbb elpusztul, de az életét meg lehet hoszszabbítani. Például azzal, hogy minél hosszabb szárral vásároljuk és tesszük vázába a virágot – és az minél előbb vízbe kerül. Arra azonban ügyelni kell, hogy virágot csak tisztára mosott, jól kiöblített vázában szabad tartani. Ugyancsak fontos, hogy a virágszárat kurtítva, minél előbb, ferdén – hogy minél nagyobb felületen vezessen fel vizet – kell elvágni. Ha a vágás víz alatt –a mosogatóban vagy egy vödör vízben – történik, akkor a szár edénynyalábjaiban lévő folyadékoszlopot nem szakítja meg légbuborék. A lágy szárú virágok esetén – ilyenek vannak a hagymásoknak – forró vasalóhoz kell érinteni a szár végét.
Ilyenkor ugyanis leáll a rész elhalása. A vízben lévő szárrészen sose legyenek levelek. Az elhalt növényi részek bomlásának melléktermékei eltömik a szárban lévő edénynyalábokat, és a vízben álló virág szomjan hal. Ezért van szükség a gyakori vízcserére. A víz sose legyen csaphideg, ugyanis a meleg lakásban a hideg víz a hervadást gyorsítja. A 25–30 fokos víz a legkedvezőbb. A virág a hűvös helyet kedveli, viszont a közvetlen napfény és a huzat kerülendő. Sokan esküsznek a virág vizének hipózására. A hipó megöli a baktériumokat, de csak keveset kell csepegtetni belőle a virág vizébe. Ha a vágott virágot rézedénybe helyezik, akkor a vízben oldódó rézionok ölik a baktériumokat, és akadályozzák az algásodást is.
