A meséhez minden feltétel adott. Volt egyszer egy erdőszéli kidőlt-bedőlt istálló, s egy piciny házikó, itt éldegélt egy szegényember, ha nem is táltossal: néhány lóval. A szegény ember azonban nem indult vándorútra, hanem hozzá vándoroltak az emberek. Hozták gyermekeiket is. Volt, aki átkarolva kísérte gyermekét, volt, aki karjában hozta az apróságot, és kerekes széken is gurultak a karám felé.

A születésüktől fogva sérült gyermekek ott lóra szálltak a szegény ember segítségével. A görcsös kis arcok kisimultak, az apró kezek ölelték a ló nyakát. A tudomány már régen ismeri a jelenséget, le is írta lovasterápia címszó alatt, de testközelből látni az eredményt más: megdöbbentő.

Volt, aki a ló hátán szólalt meg életében először, volt, aki tolószékben élte le eddigi életét, de már kapaszkodva sétál a karám körül, volt, aki nem tűrte, hogy megérintsék, ám már kézen fogva kíséri szüleit, sőt mosolyog. A szülőktől a szegény ember nem fogad el pénzt, az úrlovasok kiszolgálása pedig elvenné a helyet a gyógyulni vágyó gyermekek elől. Így nem maradt más, csak a csoda várása.

Ennek öt éve. Szervét Tibor színművész talált rá az iskolára, s elindított érte egy akciót, ami Paci Doki Alapítvánnyá nőtte ki magát. A pénz azonban még kevés, a megmaradáshoz éppen hogy elég.

Szervét Tibor Sárik Péterrel együtt vitte a hírt. Az ország művészei elhatározták: segítenek.

Messze, az alföldi tanyavilág közepén, erdőszéli házikóban várja a holnapi napot Domina Imre, a gyógyító lovak gazdája. Várja, hogy találkozzon segítői vel a Budapest Kongresszusi Központ színpadán.

Akik segítenek: Presser Gábor, Zorán, Horgas Eszter, Falusi Mariann, Lang Györgyi, Palya Bea, Pély Barna, Terecskei Rita, Gerendás Péter, Gerendás Dániel, Bíró Eszter, Fassang László, Hodek Dávid, Sárik Péter és zenekara, az Unicum Laude Énekegyüttes, műsorvezetőként Hegyi Barbara, Novák Péter.

Gyógyító érintés