Tisztábban élünk, mint négy éve?
A fogyasztói szokásokat mérő piackutató cégek szerint évről évre mind több szappant, tusfürdőt, fogkefét, fogkrémet, tisztítószereket vásárolunk, mégsem tudja megmondani senki sem, hogy mennyire tiszta, milyen gyakran mosakszik az „átlag magyar”. - Nagy baj azért nem lehet. A tisztaság, a rendszeres kézmosás hiányára viszszavezethető betegségek, a szalmonella, a vérhas, a tetvesség, a rühesség ugyanis erősen visszaszorulóban vannak - mondta a Népszabadságnak Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője, aki azonnal eloszlatta az a tévhitet is, ami szerint a fejtetű csak a koszos embert szereti. - A rossz higiénés körülmények között fenntartja magát, a koszban vegetál, de szaporodni a tiszta, ápolt hajban szeret. Ott irtózatos mennyiségű lárvát képes rakni.
- Nagyobb tetűjárványra szerencsére a közelmúltból már nem is emlékszik a szakember. Mind ritkábban fordul elő a másik, pusztán kézmosással és néhány apró szabály betartásával megelőzhető betegség, a vérhas is. A kórért felelős baktérium a környezetben ellenálló, ételben nem szaporodik, és nagyon kevés elég belőle ahhoz, hogy bajt okozzon. Ma már csak a nagyon rossz hi gié nés körülmények között élők körében fordul elő, legutóbb a közép-dunántúli, illetve az észak-alföldi régió nagyon szegény közösségeiből jelentettek ilyen eseteket. Korábban, amíg nem volt kötelező a strandokon a vízforgatórendszerek működtetése, lényegesen többen lettek a vérhast okozó baktérium „áldozatai”, főként gyerekek.
A fertőző májgyulladás (hepatitis A), amely szintén széklettel terjed, tavaly két közösségi járványt is okozott egy Somogymegyei és egy dunántúli faluban. Mindkét esetben a környezet, a csatorna hiánya is közrejátszott a járványban. A megbetegedettek életkörülményei (se csatorna, se folyóvíz, se gyakori kézmosási lehetőség) okozták a bajt.
A környezettel, a közintézmények mellék helyiségeivel már nincs minden rendben. Piszkosak a vonatok, a vasútállomások mellékhelyiségeiben nincs WC-papír, kéztörlő. Hasonló a helyzet az egészségügyi intézmények mellékhelyiségeiben is. A hazai iskolák csaknem felében a higiéniai feltételek nem kielégítők.
Arra a kérdésre, hogy az emberek higiénés szokásai megfelelőek-e, Ócsai Lajos nem tudott konkrét választ adni. - A tisztálkodási szokásokat is erősen befolyásolja az iskolázottság, az anyagi helyzet. Amíg valakinek minden erejével a napi betevő falat előteremtésére kell koncentrálnia, nehezen vehető rá, hogy tudatosabb legyen az egészsége védelmében - mondta. Ezzel együtt szerinte alapvetően rendben lehetnek a dolgok, hiszen gyakorlatilag alig okoz járványt a tisztaság hiánya.
Persze jó lenne, ha gyakrabban és alaposabban mosnánk kezet. A fertőző betegségek és az azokból bekövetkező halálozások 80 százalékát megelőzhető lenne, ha WC-használat előtt és után, illetve étkezés, a szájunk, az orrunk, a szemünk megérintése előtt alaposan megtisztítanánk a kezünket, legalább 30 másodpercig szappannal átdörzsölve a kézfejet, az ujjak közét, valamint a tenyérben megbúvó ráncokat is.
Az Egyesült Államokban évente 75 millió ember kap gyomorrontást, és 325 ezren kerülnek kórházba, ötezren meghalnak azért, mert nem, vagy nem helyesen mostak kezet. - Nem véletlen, hogy az amerikai sajtó mind többet foglalkozik a helyes kézmosás technikájával - állítja Dékán Zita egészségkommunikációval foglalkozó szakember. A kampányok hatására pél dául a Disney olyan zenélő kupakokat dobott piacra, amelyek a kézmosás megfelelő időtartamát jelzik a gyerekeknek. A H1N1-járvány miatt ugyan valami Magyarországon is elkezdődött e téren, az ÁNTSZ néhány plakátot elhelyezett az iskolákban, de ennél több nem nagyon történt. Úgy tudjuk, komolyabb kampány sincs tervbe véve.
A Webbeteg internetes portál bőrgyógyásza, dr. Bodnár Edina szerint nem lehet megmondani, hogy optimális esetben naponta hányszor kell zuhanyozni vagy fogat mosni. Erre egyetlen válasz van: szükség szerint. A bőr lélegzik, faggyút, váladékot termel, ezért a pórusokat, a testnyílásokat tisztán kell tartani.
Az általános tisztaság növekedésére utal az a tény is, hogy míg 2005-ben évente fejenként két és fél tubus fogkrémet és alig több mint fél fogkefét használtunk el, addig mára a Nielsen piackutató cég adatai szerint fogkeféből már feltornáztuk a fogyasztást 1,2 darabra. Igaz, a magyar lakosság 7-8 százaléka önbevallása szerint soha, vagy csak alkalmanként mos fogat. Az emberek ötöde naponta csak egyszer, a fele pedig kétszer vesz a kezébe a fogkefét. Pedig, aki felnőttkorára is szeretné megőrizni természetes rágóképességét, annak évente legalább nyolc fogkefére és hat tubus fogkrémre van szüksége, valamint naponta háromszori, legalább három percig tartó fogmosásra. A fogászok szerint enynyi még nem is elég, mert a fogak konzerválásának további feltétele a félévenkénti fogászati ellenőrzés, a rendszeres fogkőeltávolítás. Harminc-negyven éves korig a fogszuvasodás miatt kell kihúzni a fogak többségét, ezután a fogínygyulladás lép az élre. Az Egészségügyi Világszervezet vizsgálatai szerint a 65 éves magyarok közül minden másodiknak hiányzik a teljes fogsora, a 12 éveseknek átlagosan 4-5, a 35-44 éveseknek 15-16 rossz foguk van. Nálunk rosszabb szájhigiénével csak az ukránok, a lengyelek és a lettek „dicsekedhetnek”.
