A műemlékvédők szerint értékek tűnhetnek el a gyorsítás miatt
Az október 1-jén hatályba lépett rendeletmódosítás szerint védett területen álló, de nem műemlék épület bontására – ha 300 köbméternél kisebb belterű – a jövőben nem kell engedélyt kérni, csupán a bontást bejelenteni. Azzal egy időben már meg is kezdhető a munka.
A gazdasági minisztérium által módosított rendelet szintén csak bejelentést ír elő egyedileg védett műemlék homlokzatára, tetejére vagy födémére szerelt bármely berendezés, továbbá reklámcélú és művészeti ábrázolást tartalmazó építmény elbontására. A jogalkotó valószínűleg mást ért „művészeti ábrázolást tartalmazó építményen”, mint a műemlékes. A bontómunkás pedig valószínűleg nem sokat mérlegel, amikor egy szobrot kell eltávolítania szoborfülkéstől, hogy az épp „művészeti ábrázolást tartalmazó építmény-e”. S ha lebontja, a módosított rendelet értelmében szabályosan teszi.
A hivatal szerint a rendelkezések több helyütt önellentmondást hordoznak. Az például, hogy „műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül” végrehajtható, az engedélyköteles és a csupán bejelentésköteles tevékenységek közt is szerepel.
A minisztérium szerint a Gyorsítás-jogszabálycsomag nem lazított a műemlékvédelmi előírásokon, a műemlékvédelem érdekei nem sérültek, hiszen a műemléki értékeket a kultúráért felelős miniszter rendeletben nyilvánítja védetté. Ez az egyedi műemlékekre, illetve a műemléki terültekre is érvényes. E rendeletek pontosan részletezik, hogy adott területen melyik építmény számít műemléknek, és melyik nem. Vagyis a műemléki terület sem jelenti azt, hogy ott valamennyi építmény egyben műemlék is. A Gyorsítás-program keretében módosított rendelet szerint műemléki területen a nem műemlék épületek bonthatók bejelentés alapján 300 köbméter vagy annál kisebb térfogatig, illetve négy méter, vagy annál kisebb építménymagasságig. Ami pedig a műemlékek részleges bontását illeti, az továbbra is csak meghatározott feltételek megléte esetén, kizárólag a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével lehetséges.
A KÖH-nél nem fogadják el, hogy az átalakított jogszabálycsomag – amelyet érdemben nem egyeztettek velük – nem lazított volna a műemlékvédelmi előírásokon. – A műemlék jellegű területeken a nem egyedileg védett épületek is hordozhatnak megőrzendő karakterelemeket. De a terület dokumentumaiban ez nincs épületenként rögzítve, ahogy azt a minisztériumban gondolják –mondja Tóth Krisztina műemléki főfelügyelő. Eddig meg kellett kérni az előzetes műemlékvédelmi szakvéleményt a KÖH-től, ha valaki műemlék jellegű területen bármilyen méretű nem védett épületet bontani akart. Most 300 légköbméter és négyméteres magasság alatt nem kell. Ráadásul az örökségvédelmi hivatal az efféle bontásokról csak utólag értesülhet, mert az előírt egyidejű bejelentések sem hozzájuk, hanem az önkormányzatokhoz futnak be. Mindez szerintük egyértelműen gyengíti az értékvédelem cselekvési lehetőségeit.
