A hadron szó a részecskék egy családját jelöli, a gyorsítandó részecskék, a protonok ebbe a családba tartoznak. Az ütköztető a gyorsító típusára utal: két részecskenyaláb kering körpályán egymással szemben, ellentétes irányban, majd a gyorsító négy pontján összeütköznek, ezeken a pontokon folyik a tanulmányozandó részecskeátalakulás.

A részecskék pályáját közel tízezer, különböző típusú mágnessel alakítják ki. A mágnesekben 11 700 amper erősségű áram folyik, ez hozza létre a szupererős mágneses teret. A mágneseket szuperfolyékony héliummal hűtik 1,9 kelvinre, vagyis -271,4 Celsius-fokra. A két nyaláb találkozásakor a két csomagban lévő összesen 200 milliárd proton között mindössze 20 ütközés megy végbe.

A szakértők olyan elméleti elemi részecskék, mint a részecskefizika standard modellje által megjósolt Higgs-bozon vagy Higgs-részecske létezésére is bizonyítékot keresnek, valamint azt szeretnék megtudni, miből áll a sötét anyag. A CERN-t azonban nem csak az LHC műszaki problémai aggasztják. Az MTI szerint a hadronütköztetőt ellenző ConCERNed International nevű civil szervezet múlt pénteken az ENSZ-hez fordult, beadványában azzal vádolva meg Svájcot, Franciaországot és Németországot, hogy nem tettek eleget az állampolgárok biztonságának szavatolására vonatkozó törvénynek.

Az LHC-t már tavaly beüzemelték, szeptember 19-én azonban héliumszivárgást jeleztek a műszerek. Kiderült, hogy egy rövidzárlat elindította eseménysor végén mintegy tonnányi hélium került az alagútba. A javításhoz 53 mágnest kellett a felszínre vinni a 100 méte-
res mélységből, s körülbelül 200 meghibásodott elektromos csatlakozást javítottak meg.

A nagy mű húszéves munkába és 3,9 milliárd euróba került, a javítás meg tizennégy hónapba és 40 millió svájci frankba. A létesítményben most egy olyan megfigyelőrendszert hoztak létre, amely időben jelzi a hibát.