Lajka meg a zenélő szputnyik

A Záhony és Budapest közti falvak kispadjain ücsörgő öregek minden bizonnyal meginogtak 1967. augusztus 14-én, amikor egy gigantikus hengereket szállító, titokzatos karaván dübörgött el portájuk előtt. A 25 méter hosszú, teherautó vontatta trélereken ponyvákba burkolt űrkabinok és hordozórakéták tartottak a fővárosba, többek között ott araszolt a konvojban az első ember vezette űrhajó is, Gagariné.

- Hogy az űrhajó mennyivel könnyebben közlekedik a világűrben, mint az országúton, azt tapasztalhattuk - viccelődött a propagandatárlat igazgatója, Sz. I. Koszlov, és hozzátette: az 1961. április 12-én óránként 28 ezer kilométeres sebességgel száguldó Vosztok-1 űrhajó földi útján 20 kilométer per órás tempóra kényszerült.

Az egy nap alatt Budapestre érő hetes fogatot a városligeti vásárvárosban már a szovjet tudósok elmúlt ötven évének 400 tonnányi remeke, száznál is több szovjet mérnök, technikus és szerelő várta. Az atompavilonban helyére került az atomenergiát közvetlenül villamos energiává alakító, 500 wattos Romaska, távolabb a másodpercenként egymillió műveletet végző Minszk-22 elektronikus számítógép, majd az űrkabin után összeszerelték a Vosztok alumíniumpavilonok fölé tornyosodó, hófehér hordozórakétáját is. Utolsó simításaként pedig helyére került az óriási Lenin-portré.

- A nagy októberi szocialista forradalom hazája megnyitotta a szovjet emberek előtt a kezdeményezés zsilipjét. Ennek beérő gyümölcseit láthatjuk itt - szavalta Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Mafilm Népszerű Tudományos Filmstúdiója pedig éjjelente forgatott, nehogy megzavarja például a szeptember 7-én Kádár János kíséretében érkező Brezsnyevet, aki az űrkutatási pavilon mellett előszeretettel és hiába püfölte kalapácsával az ütésálló, szovjet, törhetetlen üveget.

Alig telt el néhány nap, és 12-én besétált a 200 ezredik látogató: Zöldi György gépésztechnikus. Az Elzett-gyár üzemvezetője egy pillanatra a 10 ezer atmoszféra nyomással működő, keményforgácsoló szerszámokat gyártó gépről is megfeledkezett, amiért tulajdonképpen kisétált a ligetbe.

- Még soha nem volt szerencsém sem a lottón, sem a totón - jelentette ki a magát amatőr űrkutatónak valló Zöldi úr, és lenyűgöző higgadtsággal pózolt a kamerák előtt, amint az expó bejáratánál strázsáló szovjet vezetőség átnyújtotta neki a zenélő szputnyikmodellt és a vodkásdobozt.

A párologtatott fémmel készített, zöldes árnyalatú, csillogó fémtükörbe rejtett Lenin-portréból is csak a szerencsés szuvenírvadászoknak jutott. A kevésbé szerencséseket az egész napos tudományosfilmvetítések és előadások kárpótolták. Aki pedig a kiállítás katalógusát vitte emlékül, az otthon kibogarászhatta, hogy pillanatnyilag 4650 tudományos kutatóintézettel, 700 ezer tudományos dolgozóval büszkélkedik "szovjetország", és hogy a tudomány valamennyi létező ágában legsikeresebb tudósok micsoda eredményeket értek el az űrkutatás területén.

"Az 1957. november 3-án felbocsátott szputnyikon utazó Lajka kutya a telemetrikus átvitel nyelvén elmesélte közérzetét."

Lajka eszerint köszönte, jól volt.

Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentő sorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.

Gagarin űrhajója Pestre tart
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.