Válság az állattartásban: papagáj helyett szarka
Az egész állatvédelmi gyakorlatot újra végig kell gondolni a válság miatt – állítják a lapunk által megkérdezett állatvédők. Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője szerint a gazdasági nehézségek kiszámítható és meglepő fejleményeivel is szembesülnek. Az nyilvánvaló volt, hogy a pénzügyi krízisbe kerülők egyre több állatot visznek a menhelyekre. Arra viszont nem számítottak, hogy a menhelyi kutyák-macskák iránti kereslet is megélénkül – márpedig ez történt.
Ezeket a jószágokat ugyanis ingyen lehet örökbe fogadni, ráadásul többnyire már emberi környezethez szoktatott, szobatiszta vagy házőrzésre tanított állatokról van szó. Ma már a legtöbb menhely kínálata hozzáférhető az interneten is, és ez felgyorsította a gazdára találás folyamatát: könnyű megtalálni és megszeretni az új házi kedvencet – fogalmazott kérdésünkre a szóvivő.
Schneider Kinga ugyanakkor azt is elmondta: az utóbbi hónapokban egyre több „menhelyi eredetű” kutya kerül vissza hozzájuk. A tipikus forgatókönyv a következő: a család valamilyen lakáshitel-konstrukció segítségével kertes házba költözik, állatotthonból beszerez egy házőrzőt, majd elmarad a részletekkel, s az emberek kénytelenek eladni a házat, és egyúttal megválnak az állattól is.
Az állatvédő szerint a állattársak más okok miatt is megérzik a krízist. Sokan a kiszolgáltatott jószágokon vezetik le a frusztrációt, a halmozódó agressziót, emiatt egyre több a különösen kegyetlen állatkínzásos eset – állítja Schneider Kinga, hozzátéve: az ilyen ügyekben a Noé adatai szerint egyre többször születik gyors és szigorú bírósági ítélet, ami nemritkán letöltendő szabadságvesztés.
A takarékosság egyre fontosabb szemponttá válik a hobbiállattartóknál, amire a kínálati oldal is gyorsan reagál. Amint arra az egyik budapesti kisállatkereskedésben felhívták a figyelmünket, az interneten megszaporodtak a vadon befogott állatokat (olcsón) kínáló hirdetések. A jelek szerint sokan varjút, szarkát, szajkót vesznek papagáj helyett, ami új fejlemény.
Az egyik Békés megyei hirdető telefonos érdeklődésünkre elárulta: több fészekaljnyi, a kirepülés előtt a fészekből kiszedett és otthon felnevelt szarkát adott el apróhirdetési portálon keresztül, egyenként 2–4 ezer forintért, és már a jövő évi szezonra is vannak előjegyzései. (Egy gyors internetes keresés tanúsága szerint fácánt, tőkés récét, vaddisznót, őzet, rókát is lehet venni a világhálón.)
Ezek a tranzakciók jogilag nem teljesen tiszták – még akkor sem, ha nem védett állatról van szó –, ugyanakkor kockázatosak is, hiszen a vadon élő állatok sokféle betegséget terjeszthetnek az agyhártyagyulladástól a veszettségen át a mételyekig. Tartásukhoz az engedély mellett általában speciális tudásra is szükség van. A többnyire szelíd őzek például a szaporodási időszakban gyakran válnak agreszszívvá, és a háznál tartott vaddisznó is veszélyes lehet.
A spórolás igényét és a fizetőképesség csökkenését jelzi az is, hogy mostanában sem az állatorvosi díjak, sem az állateledelek ára nem emelkedett számottevően. Az idén egy uniós jogszabály honosítása nyomán az ötezer főnél népesebb településeken megszűnt az „összevezetéses” kötelező eboltás. A szokásosnál jó harmadával kevesebben adatták be a vakcinát.
Mint a Noé Állatotthon Alapítvány illetékesétől megtudtuk, a fenti jelenségek mellett terjedőben van a felelős állattartás gyakorlata is, részben a jogszabályi változások, részben a sajtó tudatosabb hozzáállása, a környezet- és természetvédelem előtérbe kerülése miatt is.
A média által közvetített gazdiképnek ugyanakkor vannak árnyoldalai is: sokan a tévében látottak alapján gondolják azt, hogy jó ötlet a kutyának vagy a macskának puszit adni, és emiatt újra terjedőben vannak olyan zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek), amelyek évtizedekkel korábban, a mostaninál sokkal rosszabb higiéniai viszonyok között voltak jellemzőek.
