Február elsején lesz 35 éve, hogy hatályba lépett a ma érvényes KRESZ. Számos kisebb-nagyobb módosítást hajtottak végre rajta, a lapunk által megkérdezett szakértők szerint már csak ezért is indokolt lenne új közlekedési szabályzatot alkotni. Nem beszélve arról, hogy 1975 óta új járműtípusok (mopedautó, quad) jelentek meg, és jelentősen nőtt a forgalomban lévő járművek száma. A hatályos KRESZ ugyanakkor bonyolult, helyenként nehezen értelmezhető. Szakértők szerint nem a KRESZ-ben kellene szabályozni például, hogy a vasúti kereszteződés előtt hány méterrel kell a közútkezelőnek kihelyeznie a vasúti előjelző táblákat. Egyértelműbben kellene szabályozni azt is, hogy mikor parkolhat egy autó két kerékkel a járdán.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság felkérésére a Szonda Ipsos által készített korábbi felmérés szerint a lakosság alapvetően jónak, fontosnak tartja a KRESZ-t, bár a bonyolultságát és az értelmezhetőségét illetően a többség a szakértők véleményét osztja. Ennek ellenére nem lesz új KRESZ. A szaktárcán belül ugyanis az az álláspont kerekedett felül, hogy nincs szükség teljesen új szabályzatra, elég az 1975-ös kiegészítése. Eredetileg októberben léptek volna hatályba a módosítások, a Népszabadság információi szerint azonban mind valószínűbb, hogy az idén már nem kerül a kormány elé az előterjesztés.

A kabinet október közepén tárgyalta a szaktárca anyagát, és mint azt Lázár János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke lapunknak némi elégedettséggel nyugtázta, azt visszaküldte az előterjesztőnek.

A "bringások" csaknem kéttucatnyi javaslata javarészt bekerült a végső változatba, a legfontosabbak azonban nem. Lázár szerint szakmailag megalapozatlanok a kerékpárosok javaslatait elutasító vélemények. Semmi nem támasztja alá például, mondta, hogy balesetveszélyes lenne, ha a biciklisták az egyirányú utcákban a forgalommal szemben is közlekedhetnének. (Ez a javaslatuk egyébként benne maradt a szaktárca utolsó tervezetében.) Az egyirányú utca azért egyirányú - érvel László - mert két autó nem fér el egymás mellett. Emiatt azonban nem indokolt a biciklistákat is egyirányú haladásra kényszeríteni.

A kerekezőket leginkább az bosszantja, hogy a KRESZ szoros jobbra tartásra kötelezné őket. László szerint épp az teremt fokozott veszélyt, ha rákényszerítik őket, hogy szorosan az úttest szélén haladjanak. Ekkor ugyanis az autósok sávváltás nélkül is elhaladhatnak mellettük, ami a túl kis oldaltávolság miatt igen veszélyes. Ha azonban a biciklista nem tapad a sáv jobb széléhez, azzal előzésre kényszeríti az autóst, aki kénytelen nagyobb oldaltávolságot tartani.

Az autósok képviselői - számos közlekedési szakemberhez hasonlóan - a kerékpárosokat érintő (őket segítő) szabályozással nem értenek egyet. Veszélyesnek tartanák, ha a kerekezők a lámpa piros jelzése alatt az autósok elé "tolakodhatnának", hogy amikor a lámpa zöldre vált, ők indulhassanak elsőkként. Azt pedig nem is értik, miért kell a KRESZ-ben előírni a megengedett maximális sebességet a kerékpárosoknak, amikor szinte kizárt, hogy azt valaha is ellenőrizze a rendőrség. Véleményük szerint balesetveszélyes egyirányú utcában azzal ellentétesen közlekedni - még akkor is, ha ezt kerékpáros teszi. (Egy motor is kényelmesen elfér ott, ahol két autó nehezen - ez azonban még nem ok arra, hogy behajthassanak.)

A Szonda Ipsos már említett felmérése szerint a megkérdezettek többsége úgy látja, a kerékpárosoknál már csak a gyalogosok ismerik rosszabbul, és tartják be kevésbé a szabályokat, mert őket szinte soha nem bírságolja meg a rendőrség, bármilyen szabálysértést követnek is el.

A felmérésből kiderül, hogy az autósok sem ismerik a KRESZ-t, s még kevésbé követik a szabályok változásait. Pedig a többség érzi, hogy ez nincs így jól: a válaszadók kétharmada elfogadhatónak tartaná, ha időnként újra vizsgát kellene tenniük KRESZ-ismeretből. A válaszadók szerint a rendőrség célja sem az, hogy rendet tegyen az utakon, hanem, hogy minél több bevételhez juttassa az államkasszát. Szerintük ez a magyarázata annak, hogy a közlekedési rendőrök elsősorban a gyorshajtókra, az ittas vezetőkre és a biztonsági öv nélkül vezetőkre utaznak, s nem fordítanak kellő figyelmet azokra, akik szinte letolják az útról az előttük haladókat, vagy veszélyesen előznek. A bevételcentrikus bírságolásról szóló vélelmeknek azonban ellentmond, hogy miközben a helyszínen kiszabható bírság felső határa húszezer forint, az átlagbírság összege tavaly nem érte el a tízezer forintot - olvasható a felmérés megállapításait összegző tanulmányban.