Tizenhat hónappal a jogerős ítélet kihirdetése után Bolcsik Zoltán dandártábornok, a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori igazgatója a rendőrség számára kínos bejelentést tett: "Lehetséges, hogy van a móri ügynek egy másik megoldása is." Vagyis a rendőrség elfogta az "igazi móri gyilkosokat". Kasier és Dezső Antal ügyvéd azonnal perújítást kezdeményezett, azonban csak tegnap, 32 hónappal a "másik megoldás" megtalálása után sikerült elérniük, hogy a FB kimondja: Kaiser Ede nem bűnös a nyolc emberéletet követelő móri bankrablásban. Az általa korábban (az első móri perben) már beismert brutális kegyetlenséggel végrehajtott rablásban, valamint egy emberölés kísérletében azonban bűnösnek mondta ki a bíró-ság, és 18 év fegyházra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért, Kaiser Ede és védője enyhítésért fellebbezett.

Kaiser Edét és Hajdú Lászlót 73 nappal a móri mészárlás után fogta el a rendőrség egy bűnözőtársuk, Kiglics Attila vallomása alapján. Kiglics azt vallotta, hogy korábban Kaiser, Hajdú és ő tervezték a móri bankfiók kirablását, de végül elálltak a tervtől, mert őt körözték, s ezért nem akarta elhagyni Budapestet. Miután Kaisernek a bankrablás után hirtelen sok pénze lett, Kiglics azt hitte, Kaiser és Hajdú nélküle rabolt Móron.

Tévedett. Bár három csepeli bűnöző, Kaiser, Hajdú és Kiglics tervezte, valójában a tatabányai Nagy László és Weiszdorn Róbert hajtotta végre a móri rablást. Ez akkor derült ki, amikor egy Veszprémben 2003-ban meggyilkolt postás gyilkosa után nyomozva a rendőrség egy kisebb fegyverarzenált talált Tata közelében, egy bozótos területen. A zsákokból előkerült néhány hüvely, amelyeket a móri gyilkosságnál (is) használt fegyverekből lőttek ki.

A Nemzeti Nyomozó Iroda ekkor újra elővette a móri aktákat, és 2007 februárjában azonosította a "valódi gyilkosokat". Négy hónappal később Nagy László volt fegyőr felakasztotta magát a zárkájában, így egyedül Weiszdorn állt bíróság elé a móri gyilkosságokért. Első fokon őt is életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.