Rosszabbat már nem vár az ingatlanpiac
A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről felmérésre romlottak. A lakáspiacon a tranzakciók számában becslések szerint mintegy 50 százalékos csökkenés következett be 2009 első fél évében. A nagy romlási időszak után 2009 októberében némi korrekció történt, a piaci helyzetértékelések az egy negyedévvel ezelőttihez képest a legtöbb területen enyhén javultak. A lakáspiac azonban továbbra is súlyosan túlkínálatos.
A használtlakás-piac várható kilátásairól véleményt mondó cégek Budapesten lényegében csak a panellakások esetében várnak további árcsökkenést. Vidéken 5 százalékos körüli áresésre számítanak a válaszadók. Az üzleti ingatlanok esetében is hasonló a helyzet: a fővárosban és környékén kisebb, vidéken nagyobb árcsökkenések valószínűsíthetőek.
A válaszadó ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a vidéki térségekben alapvetően változatlan piaci helyzetre számítanak. A fővárosban a panellakások és családi házak esetében stagnálás, a társasházi lakások esetében némi javulás várható.
A 2009. októberi felmérés eredményei szerint a lakásépítésre és -vásárlásra vonatkozó lakossági várakozások az előző negyedévhez képest összességében nem változtak. A lakásépítést vagy ingatlanvásárlást tervezők aránya együttesen októberben az összes háztartáson belül nem érte el a másfél százalékot. A lakásfelújítást és -korszerűsítést biztosan vagy valószínűleg tervezők aránya sem mutat összességében számottevő változást az előző negyedévhez képest.
A telekpiacon - Budapest kivételével - tovább romlott a piaci helyzet megítélése. Az ingatlanokkal foglalkozó cégek szerint a következő egy évben a piaci helyzet nem fog érezhetően javulni, s a vállalati szektorból érkezett válaszok is feltűnően óvatos jövőbeni beruházási magatartásra utalnak.
A GKI előrejelzése szerint 2009-ben összességében mérséklődik a lakásépítés és legfeljebb 29-31 ezer új otthon átadása valószínű. A kiadott építési engedélyek számának jelentős visszaesése előrevetíti a lakásépítés hosszabb távon várhatóan bekövetkező csökkenését.
A GKI július eleji szokásos havi előrejelzése tartalmazta azt a korábbi szakmai tanácskozásokon elhangzott becslést, miszerint az első négy hónapban 6 ezer lakás kényszerértékesítésére került sor, de a hitellel rendelkezők óriási többsége vagy normálisan törleszt, vagy megállapodott az átütemezésről. Ezeknek a kényszer-értékesítéseknek azonban nyilvánvalóan csak egy töredéke végződhetett kilakoltatással, a kifejezetten a kilakoltatások számára vonatkozó különböző szakértői becslések ebben az időszakban csak néhány száz esetről adtak számot. (Kényszer-értékesítésnek minősül például az is, amikor a tulajdonos a késedelem megelőzésére önálló döntésével eladja lakását a hitel visszafizetése érdekében, vagy adott esetben a jelzálogjog alapján lakottan értékesíti az ingatlant).
A budapesti agglomerációban továbbra is gőzerővel folynak az irodafejlesztések, a korábban elindult projekteket a beruházók láthatóan minél előbb tető alá akarják hozni. A meglehetősen korlátozott kereslet és a piacra belépő nagy mennyiségű új kapacitások nem eredményezhetnek mást, mint a kihasználtsági mutatók további romlását. A felmérések eredményei is arra utalnak, hogy egyre nő az üresen álló irodaterületek aránya a teljes alapterületen belül. A GKI 2009. októberi megkérdezésének adatai szerint a csökkenő kihasználtság elsősorban az A kategóriás irodák esetében érezhető, a B kategóriában Pesten stagnálás, Budán csak "hajszálnyi" (1 százalékpontos) romlás volt regisztrálható.
Az elmúlt 11 évben a lakásárak megnégyszereződtek, reálértékük pedig az inflációt is figyelembe véve megduplázódott - derül ki az FHB-lakásárindexből, amelyet a pénzintézet mintegy háromezer település 800 ezer lakóingatlan-tranzakciójának figyelembevételével készített. A kifulladás tavaly az első negyedévben kezdődött, az árak országosan csaknem kilenc százalékkal estek vissza egyetlen negyedév alatt. Az elmúlt másfél évben az árak átlagosan 1,4 százalékkal apadtak háromhavonta, éves szinten pedig 9,5 százalékot vesztettek reálértékükből.