Egyelőre nem találják a négy eltűnt magyar hegymászót Kínában, de már 5000  méteren járnak a mentők Szecsuanban azon a hegyen, amelynek csúcsára  akartak a magyarok feljutni - tájékoztatta az MTI-t Sárközy Péter, a pekingi magyar főkonzul.

A mentőcsapat beszámolója szerint 4400 méteren, az alaptáborban látták a hegymászók holmiját, de úgy gondolják, hogy a  négy magyar 5300 és 5500 méter között kerülhetett bajba. Egyelőre semmiféle nyomot nem találtak, az időjárási körülmények rosszak,  havazik, a sziklákról folyamatosan szakad le a jég és a hó, ami nehezíti az előrejutást.

Az eddigi jelentések szerint a mentést nehezíti, hogy egy lényegében ismeretlen tereptől van szó, és az időjárási körülmények sem kedveznek, mivel esik az eső. Sárközy Péter arról számolt be, hogy szerdán délelőtt a szecsuani tartományi kormányzat külügyi hivatala hivatalosan is tájékoztatta a magyar nagykövetséget arról, hogy négy magyar hegymászót eltűntnek nyilvánítottak, és keresésük megkezdődött. A magyar külügyminisztérium felvette a kapcsolatot a vélhetően érintett hegymászók hozzátartozóival, de neveket továbbra sem közölt.

A négy érintett Csizmadia Péter, Mikolovits Veronika, Pechtol Balázs és Tolnay Katalin. Mindannyian tapasztalt hegymászók, számos sporteredménnyel a hátuk mögött. Október 7-én indultak Kínába azzal a céllal, hogy a Zsen Csong Feng (Ren Zhong Feng)-expedíció keretében október végéig feljussanak a Himalája szomszédságában lévő - ember még nem járta - 6079 méteres csúcsra.

Csizmadia Péter a 2007-es magyar Karakoram-expedíció tagjaként elérte a Gasherbrum I (8068m) csúcsát. Mikolovits Veronika több, mint 10 éve barlangászik, 7 éve mászik, 5671 méter magasra jutott. Pechtol Balázs kilenc éve foglalkozik szikla-, hegy- és jégmászással - 6354 méter magasra jutott. Tolnay Katalin járt az Elbruszon (5642 méter). Több mint húsz, legalább négyezres hegyet mászott meg.

A hegymászók általában a nyolcezres csúcsok meghódítására törnek, az ennél kisebb hegyek közül jónéhány tetején még nem járt ember. Ilyen ez a 6079 méteres hegy is. "Ezt a hegyet is meg kell mászni, csak azt kell kitalálni, hogyan" - mondta lapunknak Kollár Lajos, a "Magyarok a világ nyolcezresein" expedíciósorozat vezetője. A 6079 méteres csúcs meghódításához vezető út első állomása a 3800 méteren lévő alaptábor, amely könnyen megközelíthető, de ettől a ponttól kezdve minden méterért meg kell küzdeni.

A hegymászó szerint aggodalomra ad okot, hogy a négyfős csoport utoljára október 22-én hallatott magáról - azt megelőzően két-három naponta hírt adtak magukról. Elképzelhető, hogy a telefonjuk elromlott, ezért nem jelentkeznek, de az sem kizárt, hogy eltévedtek vagy valamilyen más ok miatt nem tudnak lejönni a hegyről. Ilyen körülmények között egy legfeljebb két hetet ki lehet bírni a hegyek között. Legrosszabb változat az, ha mind a négyüket elsodorta egy lavina vagy egy hegyomlás.

A mentés hatékonysága függ az időjárási körülményektől és a mentők felkészültségétől, motiváltságától. Kollár Lajos szerint csak olyan ember mehet fel ilyen magasságba, aki akklimatizálódott a magashegyi körülményekhez - ellenkező esetben a saját életét is veszélyezteti.