A Dortmundban elbocsátott titkárnők harmincnégy, illetve húsz éve dolgoznak a Vesztfáliai Építőipari Szövetségnél, mindketten kiválóan végezték a munkájukat. A szervezet ügyvezetője, Hermann Schulte-Hiltrop szerint mindez nem számít, azzal, hogy a szendvicsek készítése közben a két titkárnő egy pár fasírtot és zsemlét bekapott, a munkáltató és a munkavállaló közötti bizalmi viszonyt rombolta szét. A munkahelyi hangulatról mindenesetre árulkodó, hogy a két "nassoló" titkárnőt állítólag kollégáik dobták fel a főnökségnél.

Munkaügyi szakértők szerint a munkaadónak a lopást jogában áll szankcionálnia, de az azonnali hatályú elbocsátást eltúlzott lépésnek tartják. A médiaérdeklődés hatására Schulte-Hiltrop is visszakozott annyiban, hogy a fasírtos zsemlék engedély nélküli elfogyasztása miatt kirúgott dolgozókkal igyekeznek peren kívül megegyezni.

Németországban időközben a legmagasabb szövetségi bírósági szintre került azon berlini szupermarket-pénztárosnő esete, akit még 2008 januárjában azért bocsátottak el, mert maga számára beváltott egy - állítólag a földön, eldobva talált - 1,30 eurós üvegbetét bónt. Egy kórházi konyháról pedig húsz év munkaviszony után bocsátottak el azonnali hatállyal egy női dolgozót, miután három péksüteményt vett magához. Az illető azt állította: a zsömléket a műszak után, kollégáival akarta megenni, a dolgozók ugyanis fogyaszthatnak a konyhán készülő ételekből.

A gazdasági-pénzügyi válság nyomán nagyobb társadalmi igazságosságot követelő németországi közhangulatban szintén komoly felhördülést váltott ki annak a péknek a kirúgása, aki megvásárolt péksüteményre ötven cent értékben kent az üzemben készült fűszeres krémkülönlegességből. Az elbocsátott dolgozó azt állította, hogy a krém minőségét akarta ellenőrizni, a munkaügyi bíróság igazat adott neki, a pékség-láncot pedig kötelezte a férfi újbóli foglalkoztatására.

szendvics, fasírt,