A víz szinte teljesen eltűnt a tó medréből, és a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a Bátonyterenye környékének vízellátásához nagyrészt innen kellett vizet nyerni. S bár szeptemberben csökkentették a vízkivételt, már azt sem bírta el a Mátra északi oldalában a záportározó szerepét is betöltő, s vizes élőhelyet biztosító tó. A meder a korábbi vízfelület kétharmadán felszínre került, a nádas szikkadt és a kikötőben lévő csónakok néhol ötven méterre kerültek a víztől.

Dérer István, a tavat kezelő Bátonyterenye-Maconka Szabadidő és Sporthorgász Egyesület elnöke elmondta: az év végén kezdődő, félmilliárd forintos tórekonstrukciójuk is veszélybe került a tó eddigi legnagyobb apadása miatt. Ebben a helyzetben kiderült: jelentősen mélyíteni kell a tómedret, a szerves anyagban gazdag iszapot ki kell kotortatniuk, gondoskodniuk kell az állandó vízminőségről, a zsilipek cseréjét sürgősen meg kell oldani - a tóban lévő, becslések szerint 1100 mázsányi halállomány védelme érdekében is.

A víztározót - amely elsősorban arra szolgál, hogy a Mátrából a nagy záporok esetén lezúduló vizet befogadja - évente több ezer horgász keresi fel. Maconkán összesen 47 halfaj található, csupán pontyból 23 változatot telepítettek ide az idők során. Az idén fogtak itt 67 kilós harcsát, s nem ritka a horog végén három kiló fölötti ezüstkárász.

A horgásztó vízpótlásában a mátraszelei víztározót kezelő Acélgyári Sporthorgász Egyesület ajánlotta fel a segítségét. Kapás Imre, az egyesület elnöke azt mondja: a néhány évvel ezelőtti szécsényi halpusztuláshoz hasonló természeti katasztrófát akarnak most elkerülni. Ennek érdekében 120 ezer köbméter vizet átszivattyúznak a vészhelyzetbe került tóba.

A víz továbbítására természetes utat választottak: a Zagyva 16 kilométeres szakaszát használják fel, s a művelet vége október 20-a környékére várható. A mátraszelei tó vízszintje egy teljes méterrel csökken emiatt, ám ott a legnagyobb vízmélység 24 méter. Azt a tavat ugyanis egy hatvanas években még bányászott külszíni szénfejtés elárasztásával nyerték. Így az apadás az ottani halállományt nem fogja veszélyeztetni.