Négy évvel a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete után finiséhez ért Kaiser Ede perújítási eljárása. 2005-ben az ítélőtábla Kaisert ténylegesen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, amiért "ismeretlen társával" 2002. május 9-én kirabolta az Erste Bank móri fiókját és meggyilkolt nyolc embert. Másfél évvel később a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói elfogták az igazi móri gyilkosokat, a kevéssel elfogása után zárkájában öngyilkosságot elkövető Nagy Lászlót és Weiszdorn Róbertet, akit a móri gyilkosságért tavaly első fokon el is ítélt a bíróság.

Szerdán a perújítási eljárás végén az ügyész perbeszédében azt indítványozta, hogy a bíróság mondja ki: nem Kaiser követte el a móri bankrablást és a gyilkosságokat. Mint azt az ügyészségen elmondták: a vád ejtése szóba se kerülhetett, mivel a móri ügy mellett még további öt súlyos bűncselekmény is szerepelt a Fővárosi Főügyészség vádiratában, azokban az ügyészség fenntartja a vádat, és Kaiser elmarasztalását kéri.

Kaiser bűntársa, Hajdú László, akit korábban a móri gyilkossággal is meggyanúsított a rendőrség, de az ügyészség csak a rablógyilkossághoz használt fegyverek beszerzésével vádolt meg, utóbb 17 évet kapott a Kaiserrel közösen elkövetett rablásokért. (Az első móri per végén Kaiser és Hajdú a móri gyilkosság kivételével a vádiratban felsorolt összes bűncselekmény elkövetését beismerte.)

Kaiser védője ugyanakkor azt hangsúlyozta: a bíróságnak tekintetbe kell vennie, hogy már hét év telt el azóta, hogy védencét elfogták és az általa elkövetetteknél lényegesen súlyosabb bűnökkel "vádoltak meg", holott már 2004-ben (amikor első fokon életfogytig tartó fegyházra ítélték) fel kellett volna menteni őt.

A Fővárosi Bíróság első fokon, november 6-án hirdet ítéletet az ügyben. Kétség sem férhet hozzá, hogy a móri vád alól felmentik, ám az már kérdéses, hogy a többi bűncselekményéért összesen hány évet kap.

A nyolc emberéletet követelő móri bankrablás a hazai kriminalisztika történetének legnagyobb fiaskója. Eddig egyedül a legfőbb ügyész közölte, hogy a móri eljárások jogerős lezárása után tényfeltáró vizsgálatot indít, tisztázandó, hol és miért "siklott félre" a nyomozás, és miért nem derült ki az eljárás során, hogy egy, az adott ügyben ártatlan ember ellen emeltek vádat, miközben a valódi gyilkosok még évekig szabadlábon voltak. Sem a rendőrség, sem a bírói szervezet nem jelentett be még hasonló önvizsgálatot.