A történet szálai három évvel ezelőttre nyúlnak vissza: a 14 éves R. Mária feljelentése nyomán kitartottság gyanújával indult eljárás 2006 nyarán, Kisvárdán Cs. Tamás ellen. Miután a lány nem jelent meg a férfivel tervezett szembesítésen, a kisvárdai ügyészség Cs.-vel szemben az eljárást egyszerűen megszüntette.

Csak jóval később derült ki, hogy R. Mária időközben elhunyt. Holttestét Budapesten, a XI. kerületi Árasztó utca közelében találta meg egy kerékpáros 2006. szeptember 27-én a Duna-parton. Akkor, közigazgatási eljárás keretében a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy a (sokáig azonosítatlan, azaz ismeretlen személyazonosságú) lány lezuhant a töltésről, és a vízparti köveken halálra zúzta magát. Azonban miután azonosították, a holttestet Kisvárdára szállították és eltemették.

Senki nem firtatta, hogy a lány vajon mit keresett a fővárosban, s egyáltalán, hogyan jutott el oda Kisvárdáról? Azt sem tartották fontosnak tisztázni a hatóságok, hogy vajon nem lehet-e összefüggés a lány rejtélyes halálesete és az előzőleg általa tett feljelentés között.

Az ügy aktáit lezárták. 2008 áprilisában azonban egy tanú azt közölte a BRFK nyomozóival, hogy maguktól az elkövetőktől tudja: 2006 őszén Cs. Tamás utasítására rokonai, Cs. József és Cs. Attila fuvarozta Budapeste R. Máriát, majd a Duna-parton egy kővel agyonverték, hogy ne tanúskodhasson Cs. Tamás ellen. A gyilkosságnál jelen volt, bár a lány bántalmazásában az eddigi adatok szerint nem vett részt Cs.-ék barátja, N. István.

Szigeti József, a BRFK illetékes osztályvezetője a Népszabadságnak azt mondta: a nyomozás során a rendőrség újra megnyitotta Cs. Tamásnak a kislány feljelentése után megnyitott, majd az eltűnése után lezárt kisvárdai aktáit. Így Cs. Tamás esetében a gyanúsítás (előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, aljas indokból elkövetett emberölés) két további bűncselekménnyel, a kitartottsággal és a kiskorú veszélyeztetésével egészül ki.

Ha a bíróság bizonyítottnak látja ezt, Cs.-ék életük végéig rács mögé kerülhetnek.