Nem biztos, hogy mindenki repesve fogadja a hírt, hogy egy, a The Lancet folyóiratban nyilvánosságra hozott kutatás kimenetele szerint a 2000 óta a fejlett országokban született gyerekek nagy része megéli századik születésnapját. A dán tanulmány szerzője, Kaare Christensen szerint a halálozási trendek nem pusztán arra utalnak, hogy az átlagéletkor kitolódik, hanem arra az örvendetesebb jelenségre is, hogy a felnövő nemzedéknek kevésbé kell kellemetlen betegségekre, fogyatékokra számítania. A The Lancetből kiderül, hogy a múlt század ötvenes évei óta megduplázódott a fejlett világban annak a valószínűsége, hogy valaki megéri a nyolcvanas éveit. Sőt, míg a gyengébb fizikumú népességet elkerüli az idős kor, mások csak 85 éves koruk után érzik majd az öregség jeleit.

Christensen professzor szerint az átlagéletkor látványos megugrása a legsúlyosabb kórok, mint a szívbaj és a daganatos betegségek korai és egyre általánosabban helyes diagnózisának és a hatékonyabb kezelésnek köszönhető. A dán kutató beismerte, hogy az élet továbbra is a lottóhoz lesz hasonló, nem lehet rendszerről beszélni. Lesznek olyan elhízottak, akiknek száz gyertyát kell elfújniuk születésnapi tortájukon, míg sok vékony emberért jön el idő előtt a kaszás. A brit orvosi folyóirat figyelmeztet arra, hogy a hosszú élet mind az egyén, mind a lakosság szempontjából súlyos gazdasági, társadalmi és egészségügyi következményekkel jár.