Bár pontos számok csak jövő januárjában lesznek, az állatorvosok jelzései alapján az elmúlt évben harminc százalékkal csökkent a veszettség ellen beoltott kutyák száma az országban - mondta érdeklődésünkre Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke, aki hozzátette, a másfél milliósra becsült hazai kutyaállományból az év végéig legfeljebb egymillió házi kedvencet visznek el a kötelező évi eboltásra.

Egy tavaly szeptemberben életbe lépett törvénymódosítás alapján kikerült a települési önkormányzatok kezéből a kutyatartás ellenőrzésének két fontos eleme: az ebnyilvántartás vezetése és az évenkénti kötelező oltások megszervezése. A lépéssel a kormányzat csökkenteni kívánta az önkormányzatok adminisztrációs terheit, ám az állatorvosi kamarai elnök szerint ezzel felborult egy több évtizede jól működő rendszer.

Fontos megjegyezni, hogy az évenkénti eboltás kötelező maradt, és elvégzése továbbra is a kutyatulajdonos felelőssége. Az önkormányzatok ebnyilvántartási kötelezettségének eltörlése valójában csak hozzáigazította a szabályozást a már régóta létező gyakorlathoz. Köbli Miklós, a Veszprém megyei Hajmáskér polgármestere például elmondta: az önkormányzat már évek óta nem készít saját statisztikát a kutyákról, de a korábbi adatbázisukat sem lehetett pontosnak tekinteni.

Az évenkénti kötelező, úgynevezett összevezetéses eboltások önkormányzati szintű megszervezésének eltörlése a településeket is váratlanul érte. Számos helyen nem is változtattak az évtizedek alatt kialakult rendszeren. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az általunk megkérdezett állatorvosok nem tudnak olyan településről, amely "kihátrált" volna a kötelező eboltás megszervezése alól. Jászjákóhalmán például az önkormányzat ebben az évben is térítésmentesen biztosított helyiséget a kötelező oltás idejére az állatorvosoknak - tudtuk meg Lukácsi Pál polgármestertől.

Új jelenség az akciós eboltás, amellyel az idén több városban - például Érden vagy Balatonalmádiban - próbálkoztak: az önkormányzat és a területen dolgozó állatorvosok megállapodása alapján kijelöltek egy 7-14 napos kampányidőszakot, amikor az állatorvosi rendelőkben a szokásos tarifáknál olcsóbban adták be a veszettség elleni oltást.

Noha a szabályváltozások nyomán országosan csökkent az eboltások száma, akad olyan térség, ahol a módosításoknak alig-alig van hatásuk. A Lovásziban élő, huszonegy zalai településen praktizáló Nagy Ferenc például érdeklődésünkre azt mondta: az idén eddig körülbelül ugyanannyi kutyát oltott be, mint tavaly. Tapasztalatai szerint ugyanis az ebtartók többsége felszólítás nélkül, automatikusan gondoskodik kutyájának oltásáról. Nagy doktor szerint viszont kérdésessé vált, hogy az önkormányzatok kiszállása után lesz-e olyan hatóság, amely szankcionálással ráveheti a renitens - az oltást anyagi okokból vagy hanyagságból elmulasztó - ebtartókat az injekció beadatására.

Kardeván Endre, a Zala megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője szerint a szankcionálás lehetősége nem szűnt meg, csupán az önkormányzatoktól átkerült az állat-egészségügyi hatósághoz. Mint elmondta, a beoltatlan ebek gazdáit a jogszabályváltozás óta nekik kell felszólítaniuk vagy megbírságolniuk. Hozzátette, a büntetés összege legalább 15 ezer forint, súlyosabb esetben viszont - ha például egy oltatlan kutya megmar valakit - több százezer forint is lehet.

Gönczi Gábor azonban kevésbé bizakodó: szerinte az állat-egészségügyi hatóságoknak se emberük, se idejük nem lesz arra, hogy az eboltási adatokat érdemben ellenőrizzék, hiszen senki nem vezet statisztikát azokról a kutyákról, amelyek nem jutnak el az állatorvosokhoz.